Történelmi pillanat

2010.12.27. 22:06

 Elérkezett az a pillanat 18 év 9 hónap és 11 nap után, hogy anyám szobájában, a nappaliban, a cserépkályha pattogása mellett, a puha fotelben, tévét nézve és teát szürcsölve laptopozok és beszélgetek a családommal. 
Megdöbbentő módon tiszta karácsonyi per családi hangulat van. A slusszpoén az egész történetben az, hogy anyu nincs itthon. De ahogy elnézem, nem is nagyon hiányzik senkinek.
Valami nagyszerű hegymászós katasztrófafilmet nézünk. Én kb a múlt század végi sikerfilmek idejére tenném. 
Megyek is, nem rontom itt a családi hangulatot, holmi netezéssel. Úgy se sűrűn van ilyen.

25-e Karácsony

2010.12.25. 17:38

 Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én ezen a napon mindig elámulok, hogy milyen kihalt a város. Tiszta Legenda vagyok feeling az egész. Azt hiszem hogy ezen a napon mindenki csak otthon ül, és próbálja megemészteni a szentestén bevitt kajamennyiséget, amire ma még egy lapáttal rádobott.
Ma semmit nem csináltam és talán nem is tudtam volna, mert egész nap csak eszünk. Ilyen szempontból veszélyes ez a karácsony dolog. De azt mondják hogy nagy hordóhoz nagy csap jár.
Most megyek vissza a szent családhoz. 

Karácsony

2010.12.24. 17:50

A sok hűhó és ajándék keresés után végre elérkezett. Ma főleg azért nem voltam, mert mint ilyenkor lenni szokott, sok a teendő. A normális emberek a mai napon már csak főznek és fát díszítenek, az olyan nem normálisak, mint én, azok meg ma mennek ajándékot venni még a fél családnak.
Meg a normális családoknál tudják, hogy tavaly hova tették a karácsonyfa talpat, de mi ezt se bírtuk megjegyezni, szóval a mai programom déltől karácsonyfa talp készítés volt. 
Nagyon pro lett. Vannak rajta kóracél imbusz csavarok is, amivel be lehet fogatni a helyére a fát. Ja és az egész metál zöld lett. Na mondjatok még egy családot, akinek metál zöld talpja van. Naugye!

A délután elég kalandos volt, mivel hivatalosan a nappaliban karácsonyozunk, de mivel ez anyu birodalma és eddig nem bírt rendet rakni, ezért csak viccesebb lett a hangulat minden perc után. Délután 4-kor gyakorlatilag még a fa se volt a helyén, nem hogy fel legyen díszítve.
Idő közben Judit is megjött és lett süti is, és már a karácsonyi áldassék a békesség sms-ek is jönnek, amiket itt is nagyon köszönök, de itt is elmondom: nincs pénz a kártyámon, szóval aki írt nekem az ezt tekintse hasonló nagyszerű áldásnak. Aki meg nem írt az most adósom egy sms-el, mert én meg ide írtam!

Sokat gondolkoztam azon, hogy mivel lehetne meghitté tenni ezt a posztot, és akkor az milyen vicces és jó lenne, és mindenkinek tetszene, de aztán rájöttem, hogy én meg a komoly meghittség? ugyan már.. Szóval a képpel és a lenti videóval kívánok mindenkinek boldog karácsonyt. 

Aki tényleg végigolvasta ezt az vagy nagyon szar ajándékot kapott, vagy ennyire kocka :D Lehet választani. 

Karácsonyfa

2010.12.20. 19:12

 Nálunk mindig is nagy hagyománya volt a karácsonyfa díszítésnek. Amit én mondjuk furcsálok, hogy sok családnál az a szokás, hogy a fát is a Jézuska hozza. Nálunk ez mindig úgy volt, hogy mi vettük meg a fát közösen, apuval és karácsony reggelén szépen közösen befaragtuk a talpba. 
Ezek után közös feladat volt a nővéremmel, hogy fel kellett díszíteni a fát, amíg anyuék a konyhában sürögtek forogtak - mert ugye ha nincs legalább 5 fogás, akkor az már régen rossz.
Az ajándékok meg érdekes módon mindig alávándoroltak a fának, amíg én fürödtem az esti családi összejövetelre. Ilyenkor mindenki kicsípte magát és felvette az "ünneplős" ruháját. A mama is át szokott jönni, sőt, néha még nagybátyámék is.
Egészen más idők voltak. Azt hiszem jó volt kicsinek lenni. Akkor még nem láttam bele annyira a háttérbe és nem is foglalkoztam semmivel. Csak az volt a lényeg hogy legyen Lego az ajándékok között.

A lényeg, amire amúgy ki akartam térni, az a karácsonyfa. Mint mondtam, mi minden éven rendes igazi fát vettünk. Szerintem van egy igazi karácsonyi hangulata. Az illata, na meg ugye az a tudat, hogy én faragtam be a talpba. 
Sokan műfenyőt vesznek, de én ragaszkodom az igazihoz. Igaz hogy ezzel még egy fát kinyírok, de a többségét úgy is erre termesztik - vagy ez nem is indok?
Mondjuk mostanában már egész szép műfenyők is vannak. Talán majd ha nagy leszek. 
A tovább után van egy tök izgi statisztika arról, hogy melyik ország mennyi fát vesz, és hogyan és mikor, és minek.

Családi idill - Magyar morál

2010.12.05. 21:04

 Most értünk haza egy nagy családi vacsoráról/összejövetelről. Elég érdekes volt. A fő probléma mindig az, ha a nagybátyámékhoz megyünk, hogy ők a jobb család. Náluk minden jól megy, jó munkájuk van, szeretik egymást, a gyerekek okosak, és minden úgy történik ahogy annak történnie kell.
Anyám meg persze utálja ezt, mert nálunk meg semmi nem úgy van, ahogy kéne, és kurvára böki a csőrét, hogy a testvérének bejött az élet neki meg nem. Mindig próbál felvágni valamivel, de persze ez soha sehova nem vezet.
A lényeg nem is ez, hanem az hogy ma azért mentünk át, mert a nagynénémnek - Barbinak - és a két kis gyerkőcnek névnapja volt, és hát most volt egybe megtartva az egész.
Barbiék külön meglepetést is tartogattak. Egyszer csak fel kellett öltözni és le kellett menni egy szintet. Mint kiderült megvették az egyel lejjebbi lakást mert az nagyobb volt, és így lehet külön szobája a gyerkőcöknek. 
Természetesen a lakás gyönyörű és a legújabb és legszebb dolgokkal van felszerelve. Öröm volt látni, ahogy körbevezeti a rokonokat és újságolják, hogy már csak két hét és költöznek. A gyerekek is mutogatták, hogy kinek melyik lesz a szobája és még minimaxot is néztünk az új tévén. 

Aztán ahogy elindultunk tőlük, megindult a furakodás, a bezzeg ők milyen jól élnek, meg "nem is megy olyan rosszul a bolt". Igaziból nem értem, hogy miért fáj az nekünk, hogy nekik most jó. Persze nekem is böki a csőrömet, de nem azért mert a galád családnak jól megy, hanem mert tudom, hogy ezt bárki elérhetné.
Nálunk persze nem ez van, hanem a "bezzeg nekik", őket mindig meghívja a mama vasárnap ebédre.. Biztosan azért vettek egy másik házat, mert a mama ingyen vendégül látja őket ebédre nem? 
Szánalmas ez az egész és valahol rohadt undorítónak találom, hogy ilyenek vagyunk. Mert ilyenek vagyunk. Az nem számít hogy nekik jó. Ha nekünk nem jó, akkor rohadjanak meg ők is. 

Én nagyon örülök, hogy nekik ilyen jól megy, és tényleg egy középosztálybeli szintet tudnak tartani és fejlődnek valahova. Nekem csak egy bajom van. Látom hogy a mi családunk kurvára nem tart sehova. És ez így is lesz egy darabig. Sajna ez a helyzet. Nálunk olyan apró dolgok is problémát okoznak, mint a rend. Anyu gyakorlatilag több éve ígéri, hogy rend lesz. De most megmondtam neki, hogy ha nem lesz rend kiszórok mindent az ablakon. 
Szóval aki dec. 23-án egy kis testmozgásra vágyik, azt szeretettel várom egy kis kacatszórásra/vásárlásra. 300Ft/kg. 

Today :: 2010 11 22

2010.11.22. 19:03

 A hétvége sem volt semmi, mert itthon volt Judit és hát nem sok olyan percünk volt, amikor nem röhögtünk. Szinte már beteges volt, amit itthon műveltünk. Komolyan, mint két óvodás. Apu többször is ránk szólt, hogy maradjunk már nyugton mert két szobával arrébb is azt hallja, hogy sikongatunk meg röhögünk.

A mai nap már kevésbé volt fényes. Tanultunk is meg nem is. 5 órán keresztül semmi, aztán meg közgáz doga. A holnapot talán sikerül nyugisan letudni, de még nem lehet tudni. A szerda alapból is nyugis, a csütörtök meg zűrös lenne, de megyek vért adni, szóval talán nem lesz semmi gáz.

A héten nekiállunk Cinkyvel a crossboardnak is. Kíváncsi vagyok hogy mi lesz belőle. Ezt most nem akarom elsietni. Hajlamosak vagyunk összecsapni - ami persze nem azt jelenti hogy nem működik - csak szarul néz ki. Ezt a darabot nem akarom kiadni a kezem közül, amíg nincs rendbe téve és lefestve. Jó lenne még addig használni, amíg jó idő van.

 Mivel lassan itt napja is, gondoltuk, hogy megspórolunk magunknak egy kis tömeget, és mi most megyünk temetőzni, na meg mert mi sokkal menőbbek és egyediek vagyunk, hogy nem akkor megyünk, mint mindenki más.
Mivel apu rokonai Oroszlányon vannak eltemetve, ezért reggel korán kelés, és go az állomásra. Marha jó volt 6. napja 6 kor kelni, főleg hogy sikerült tegnap kettőkor lefeküdni. A vonaton nyugi volt, és mikor odaértünk is sikerült minden úgy elintézni, ahogy mi szerettük volna.

A nap fénypontja a családi találkozás volt. Átjött az összes falusi rokon, nagynéni, nagybácsi, unokatesó, papa, mama, gyerekek, ami kell. Valamilyen szinten jó volt látni őket, na meg finom ebédet is kaptunk. De ahogy két metaxa után mindenkinek megeredt a nyelve és persze az aranyos kisgyerekből is bőgőmasina lett, rögtön elment a kedvem az egésztől.
Vicces volt hallgatni, hogy "ők" hogy szemlélik a világot a kis városban - nem is olyan kicsi, csak nem olyan nagy. Fura volt hallani, őket ahogy a politikáról beszéltek és olyan szavakkal dobálóztak, amiket maguk se értettek. Ezekről persze hamar átterelődött a szó a disznóvágásra, amiben már Karcsi nagyon otthon volt.

Elég vegyes tapasztalatokkal jöttünk haza. Az biztos, hogy nem vagyunk egy nagy ország, de itt is nagyon jól kijön, hogy mennyire mások az emberek, akár csak 80km-re is.
Jövőre megint megyünk.

Vanda és a mosópor

2010.10.26. 20:08

 Ma délután, épp miközben apuval építettünk hidat - erről majd később - jött egy telefon, hogy mit szólnék ha fél óra múlva találkoznék vele és mennénk könyvtárba, aztán meg árkádba. Az árkádot én vetettem fel, mert a mamának megígértem hogy hozok neki onnan mosóport - mert csak ott lehet levásárolni a kuponját.
Az eredeti terv szerint csak pár percet lettünk volna bent, de aztán találkoztunk Lucával is, meg kiderült hogy több az anyag, mint vártuk, ezért tovább fog tartani. Másfél óra - acctually 1 - könyvátárazás után végre elszabadultunk onnan. Fura ezt mondani egy könyvtárra, hogy elszabadulni, mintha büntetés lenne. Emlékszem kiskoromban elhatároztam, hogy majd én sokat fogok a könyvtárba járni, és majd akkor én is olyan okos leszek mint apu. Aztán közbe megutáltam a kötelezőket, és most már önszántamból nem nagyon járok. Szomorú. 
Amíg ott voltunk, kiolvastam egy csomó újságot. Szóval tisztában vagyok a belsőépítészeti fortélyokkal és az antenna építés rejtelmeivel is. Akinek ilyen téren vannak kérdései, az bátran keressen.

A könyvtár után elindultunk az árkádba, de soha nem értünk oda, ugyanis kedves Vanda nagyon elfáradt és nem volt kedve jönni. 
Miután kifejtettem neki a véleményem az irodalomról és a művészetekről, már pláne nem volt kedve - ilyen szakon van..
Feltettem a vonatra és irány az árkád.

Sikerült megvennem Niki ajándékát is. A boltba persze hülyének néztek, hogy minek nekem felfújható gumipasi, de hát ha ezt kért..? (remélem mindenkiben tudatosult, hogy csak egy gonosz vicc volt, és nem más!)
Aztán go az interspárba, ahol még rákérdeztem a biztonsági őrnél, hogy biztos elfogadják e az ajándékutalványt - amiről persze fingja nem volt az őrnek. Végül nem volt semmi gond. 4kg mosópor és 3 kávékrémpor.

Hazafelé fel is dobtam a mamához, ahol anyuval találkoztam. Természetesen megint megindult a nagy beszélgetés, hogy nekünk milyen szar a családunk - ebben egyet kell hogy értsek vele - és persze ez apu oka. Ez nyilvánvaló. Nekünk nincs igazunk, és mi csak az ő rosszát akarjuk - igaz. Az anyagi része meg: ő tart el minket. Nincs hozzáfűzni valóm. Mamával csak néha jelzés értékűen összenéztünk, hogy mekkora hülyeségeket beszél.

Tegnap amúgy jól kialudtam magam, szóval most elég pörgős a hangulatom. A nagy válság ellenére még iceteát is vettem. Áldozatok nélkül nincs győzelem. Még jövök.

Osztálypénz

2010.10.19. 18:38

 Anyu vett nekem cipőt, amit én fizettem ki. Anyu holnap befizeti nekem az osztálypénzt, amit én fizetek ki. És anyu odaadta a sulikezdési támogatást, amiből elment Siófokra. És anyu már 2 hete boltba jár, amit én fizetek ki. 
A kérdés: ki fogja kifizetni az én laptopom, az öltönyöm, az osztálypénzeket? 
a,) deriválja anya tart utálat alapján
b,) integrálja és határozza meg a fennmaradó tőke eloszlását hónapokra lebontva
c,) ábrázolja!

Sok sikert ;)

Today :: 2010 10 10

2010.10.10. 21:39

 Ma már nem lesz több szöveges poszt, max elválokapádtólon, de ne vegyétek készpénznek. Tudni illik, ma megjött anyu. Volt Siófokon meg pesten, meg még ki tudja, hogy hol. Hála istennek hozott magával egy zsák faforgácsot, mert hát az végül is jó ha van a háznál.. Meg csinált egy pár "nagyszerű" fényképet, amit majd nekem meg kell szerkesztenem. De jó lesz.

Hála istennek azért a nap többi jobban telt. Apuval nagyon jól elvoltunk a hétvégén, tényleg jó volt a hangulat. Főztünk, rendezkedtünk, dumáltunk, elmentünk hidat nézni meg ilyenek.
Ma volt itt Niki is. Most tőle is kaptam feladatot, szóval most lesz mit csinálnom :) Sőt ma még bűnözők is voltunk kb 5 percig, mert loptunk kavicsot. Egészen konkrétan az egyetemi építkezésről elloptunk kb fél kiló (5-6 marék) kavicsot, mert kell az akváriumba. Szóval ha az építkezés csúszik, mert kavicsot kell után rendelni, mert 20 négyzetcentiméterre kell még, akkor mi vagyunk a hunyók. Akarom mondani ő, én tagadok mindent, mert én már büntethető vagyok.

A ma esti program, hogy rakok még kontentet minden blogra, aztán irány a konyhába tonhalkrémért, és filmnézés. Niki mellett nem mertem megkockáztatni a tonhalkrémet, mert az még 2 fogmosás után is simán érződik :D
Szóval most megyek. Aloha!

süti beállítások módosítása