Yes yes!

 Amikor elkezdtem játszani még általánosban a San Andreassal akkora megdöbbenést okozott, hogy sokkal nagyobb a játéktér, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. A Vice City is a maga nemében egyedülálló volt - és a mai napig az - de a terek szintjén az SA sokkal nagyobbat dobbantott.

Hülyén fog hangzani, de azért imádtam a játékot, mert lehetett benne kirándulni. Imádtam az az érzést, hogy egy motoron ülök és az erdős vidékeken hajtom a gépet, csak át a falvakon. Csodálatos volt, még ha csak a gép előtt ültem is. A KDST szólt, csak hogy meg legyen a hangulat is.

Azt hiszem azért vetemedtem erre, mert nekem soha nem volt motorom. Valószínűleg mostanában nem is nagyon lesz. Az álmai között elég előkelő helyen szerepel. Csak felülni rá és mindenféle kötelezettség nélkül menni vele, amerre csak akarok. 
A bringázást is ezért szeretem. Persze hülyén hangzik, hogy a kis bicajomon kimegyek - motor mellett - de fantasztikus élmény az, amikor az ember a naplementében teker és közben csak a zene szól a fülébe. Amikor pedig elfárad, akkor megáll a vízparton és mélyet szív a papírdobozból kipöccintett cigarettába. 

Felejthetetlen érzés. 

Valahogy úgy képzelem a dolgot, mint ahogy a lányok itt longboardoznak. Kell.

A Way back home videót eddig nálam semmi nem tudta űberelni, de valljuk be, azért sok szép lány a naplementében hangulatos zenére azért igen közel állt hozzá. Egy kis niplslippel simán verte volna Danny-t.

Na nem abból a fajta deszkából, amire elsőre gondolna az ember. A deszkások most biztos sírnak, hogy hogy lehet ilyen szívtelenséget elkövetni, de az is biztos, hogy minden vérbeli deszkás garázsában/szobájában van egy-két kettétört, leélt, tönkrement deszka, amiből ők is alkothatnak ilyet. 
Akinek csak tetszik a dolog, de nincs alapanyag, az a Deckstool honlapjáról rendelhet is ilyet. (kb 200 dolcsitól indulnak)
Képek még a tovább után.

Igazán hangulatos Down Hill videó. A zene és a vágás is stimmel. Tessék nézni és ámuldozni :D

 Láttunk már rengeteg klassz slow motion videót, hogy mekkorát lehet ugrani, vagy épp a kickflipről, vagy akár csak sima olliekról, de most itt egy videó, amin végre az is látszik, hogy mi törtémnik akkor, amikor az irányítás kicsúszik a deszkások lába alól. 
Durván néz ki, amikor a "becsapódáskor" összerezzen rajtuk az izom. Szinte érezni, mekkorát üt a beton.

 Ma annyi nagyszerű deszkás videó jött szembe, hogy gondoltam, egy helyett, mindet megkapjátok. Van közte sima, trükközős, longboardos és még 3D-s is. Mindegyik igényes és fasza. Ha épp nincs más dolgotok, akkor nosza, a következő fél óra meg van oldva.
Ja meg közé keveredett egy bringás is, ha már a kultúráról van szó.

 Bevallom, kicsit erős túlzás tron bikenak  hívni, de talán még arra hasonlít a leginkább, vagy mondjuk a Moby -After fanklipre. Az viszont biztos, hogy nagyon látványos és teljesen egyedi.
Aki ilyen dologra vetemedne, annak nincs más dolga, mint beszerezni egy agydinamót és pár ledet. A videón látszik, hogy az agy oldalán oldották meg a tápellátást. Az ötlet zseniális, a színváltós rendszer pedig már csak hab a tortán.

 Elváltak a szülők és neki nem maradt más, mint a hobbija, a dirt, ezért épített egy pályát a kert mögé a haveroknak.
Imádom az ilyen történeteket, mert egyszerűen csodálatosak. Igaziból nem egy nagy álom, nem olyan, mintha űrhajós akarnál lenni (klisé), de ettől függetlenül még hatalmas dolog, hogy megcsinálta, és most a haverokkal róják a köröket. 
Külön öröm volt látni/hallani, hogy magyar rokonság lehet. 
A videó nagyon rendben van, minden percét élvezet nézni. Tegyetek ti is így!