Elérkezett az a pillanat 18 év 9 hónap és 11 nap után, hogy anyám szobájában, a nappaliban, a cserépkályha pattogása mellett, a puha fotelben, tévét nézve és teát szürcsölve laptopozok és beszélgetek a családommal. 
Megdöbbentő módon tiszta karácsonyi per családi hangulat van. A slusszpoén az egész történetben az, hogy anyu nincs itthon. De ahogy elnézem, nem is nagyon hiányzik senkinek.
Valami nagyszerű hegymászós katasztrófafilmet nézünk. Én kb a múlt század végi sikerfilmek idejére tenném. 
Megyek is, nem rontom itt a családi hangulatot, holmi netezéssel. Úgy se sűrűn van ilyen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.