Ez megint valami okos gyerek kitalálta és nem gondolt bele, hogy ez nekem nem fog tetszeni. Az alapvető probléma, hogy már mindenki tegnap hajnalban megváltoztatta a profilképét én meg csak ma délután, ezért nekem már semmi jó kép nem maradt. Mert hát ugye az meg milyen már, hogy ugyan olyan képem van mint az xy-nak. Anyámmal élek, macskát tartok és egyedi vagyok.
Miután belementem hogy akkor Wayne Görcs leszek - ha már weinie vagyok - akkor meg senki nem ismert fel. Nabasszameg. Nem mintha egyébként bárkit fel lehetne ismerni Scooby Doo-ról meg Batmanről, meg ilyenek, de nekem még azt se ismerték fel, hogy Wayne Görcs van a képemen.

Így aztán eljutottam arra a pontra, hogy nekem akkor elegem volt ebből a szarból mára. A legfőbb probléma, amúgy nem ez, amit fent leírtam, hanem az, hogy én se ismerem fel az embereket. A többségnek tisztában vagyok a nevével, de van kb 3-4-5 ember, akiről tudom hogy kicsoda, hogy ha látom a képét. (Szar a névmemóriám, ez van - meg jófej vagyok hogy visszajelöltem) Most viszont nem tudom hogy ki kicsoda. Már majdnem beszóltam egyik srác kiírására, hogy mekkora ostoba faszparaszt, mikor kiderült hogy haver -*szarkazmus on* és akkor máris sokkal viccesebb. *szarkazmus off*

Az egyetlen sorstársam Vanda, aki az elejétől fogva ellenezte. Rá kellett volna hallgatnom..

 Ma délután, épp miközben apuval építettünk hidat - erről majd később - jött egy telefon, hogy mit szólnék ha fél óra múlva találkoznék vele és mennénk könyvtárba, aztán meg árkádba. Az árkádot én vetettem fel, mert a mamának megígértem hogy hozok neki onnan mosóport - mert csak ott lehet levásárolni a kuponját.
Az eredeti terv szerint csak pár percet lettünk volna bent, de aztán találkoztunk Lucával is, meg kiderült hogy több az anyag, mint vártuk, ezért tovább fog tartani. Másfél óra - acctually 1 - könyvátárazás után végre elszabadultunk onnan. Fura ezt mondani egy könyvtárra, hogy elszabadulni, mintha büntetés lenne. Emlékszem kiskoromban elhatároztam, hogy majd én sokat fogok a könyvtárba járni, és majd akkor én is olyan okos leszek mint apu. Aztán közbe megutáltam a kötelezőket, és most már önszántamból nem nagyon járok. Szomorú. 
Amíg ott voltunk, kiolvastam egy csomó újságot. Szóval tisztában vagyok a belsőépítészeti fortélyokkal és az antenna építés rejtelmeivel is. Akinek ilyen téren vannak kérdései, az bátran keressen.

A könyvtár után elindultunk az árkádba, de soha nem értünk oda, ugyanis kedves Vanda nagyon elfáradt és nem volt kedve jönni. 
Miután kifejtettem neki a véleményem az irodalomról és a művészetekről, már pláne nem volt kedve - ilyen szakon van..
Feltettem a vonatra és irány az árkád.

Sikerült megvennem Niki ajándékát is. A boltba persze hülyének néztek, hogy minek nekem felfújható gumipasi, de hát ha ezt kért..? (remélem mindenkiben tudatosult, hogy csak egy gonosz vicc volt, és nem más!)
Aztán go az interspárba, ahol még rákérdeztem a biztonsági őrnél, hogy biztos elfogadják e az ajándékutalványt - amiről persze fingja nem volt az őrnek. Végül nem volt semmi gond. 4kg mosópor és 3 kávékrémpor.

Hazafelé fel is dobtam a mamához, ahol anyuval találkoztam. Természetesen megint megindult a nagy beszélgetés, hogy nekünk milyen szar a családunk - ebben egyet kell hogy értsek vele - és persze ez apu oka. Ez nyilvánvaló. Nekünk nincs igazunk, és mi csak az ő rosszát akarjuk - igaz. Az anyagi része meg: ő tart el minket. Nincs hozzáfűzni valóm. Mamával csak néha jelzés értékűen összenéztünk, hogy mekkora hülyeségeket beszél.

Tegnap amúgy jól kialudtam magam, szóval most elég pörgős a hangulatom. A nagy válság ellenére még iceteát is vettem. Áldozatok nélkül nincs győzelem. Még jövök.

 A mai feladatok nagyrészét sikerült megcsinálni, csak a halak szívták meg, mert ők nem kaptak új vizet. Ez mondjuk nem különösebben aggaszt, mert ha 2 hete bírják, akkor a 3. hét már meg se kottyan nekik.
Asszem a mostani halak, már a kemény mag. Ők már edzettek és nem fognak csak úgy megmurdelni.

Találkoztam Vandával is délután, de nem volt felhőtlen a találkozó. Azt hiszem jól elbasztam a délutánját. Éhes volt, szomjas volt, nem volt nála a gyógyszere és előtte 6 órát húzott le melóban. Mikor találkoztunk kérdőre vont, hogy miért akartam vele találkozni - nekem logikusnka tűnt, hogy mivel 1 hónapig nem fogom látni, ezért most még szerettem volna találkozni vele. 
A helyszín se volt a legjobb. Vasútállomás. A sok droid és hetes szagban úszó cigány között igazán érzelmes beszélgetéseket lehet folytatni. Az egyetlen vicces pontja az volt a meetingnek, mikor jött egy kéregető cigány, Vanda pedig gyorsan kapcsolt és elkezdett angolul beszélni. Hála istennek én is vettem a lapot és így megúsztunk egy "álldasék a békesség, legyen sok szerencséd.."-et.

Végül vettünk chipset meg szotyit és könnyes búcsút vettünk. Remélem, hogy jó lesz neki Angliában és feltöltődik egy picit szeptemberre.

Hazafelé szolidan szarrá áztam, miközbe szotyit ettem. Most már biztos, hogy a Balcsin teljesen megfázok. A többiek meg majd ehetik a taknyos kaját :D Ph yeah!
Na megyek. Holnap Balcsi! Majd jönnek a friss kontentek - lehet ezt többes számba tenni..? - a bandától! Stay tuned!