A címet House-ból idéztem. Köszönöm.

 Ma délután, épp miközben apuval építettünk hidat - erről majd később - jött egy telefon, hogy mit szólnék ha fél óra múlva találkoznék vele és mennénk könyvtárba, aztán meg árkádba. Az árkádot én vetettem fel, mert a mamának megígértem hogy hozok neki onnan mosóport - mert csak ott lehet levásárolni a kuponját.
Az eredeti terv szerint csak pár percet lettünk volna bent, de aztán találkoztunk Lucával is, meg kiderült hogy több az anyag, mint vártuk, ezért tovább fog tartani. Másfél óra - acctually 1 - könyvátárazás után végre elszabadultunk onnan. Fura ezt mondani egy könyvtárra, hogy elszabadulni, mintha büntetés lenne. Emlékszem kiskoromban elhatároztam, hogy majd én sokat fogok a könyvtárba járni, és majd akkor én is olyan okos leszek mint apu. Aztán közbe megutáltam a kötelezőket, és most már önszántamból nem nagyon járok. Szomorú. 
Amíg ott voltunk, kiolvastam egy csomó újságot. Szóval tisztában vagyok a belsőépítészeti fortélyokkal és az antenna építés rejtelmeivel is. Akinek ilyen téren vannak kérdései, az bátran keressen.

A könyvtár után elindultunk az árkádba, de soha nem értünk oda, ugyanis kedves Vanda nagyon elfáradt és nem volt kedve jönni. 
Miután kifejtettem neki a véleményem az irodalomról és a művészetekről, már pláne nem volt kedve - ilyen szakon van..
Feltettem a vonatra és irány az árkád.

Sikerült megvennem Niki ajándékát is. A boltba persze hülyének néztek, hogy minek nekem felfújható gumipasi, de hát ha ezt kért..? (remélem mindenkiben tudatosult, hogy csak egy gonosz vicc volt, és nem más!)
Aztán go az interspárba, ahol még rákérdeztem a biztonsági őrnél, hogy biztos elfogadják e az ajándékutalványt - amiről persze fingja nem volt az őrnek. Végül nem volt semmi gond. 4kg mosópor és 3 kávékrémpor.

Hazafelé fel is dobtam a mamához, ahol anyuval találkoztam. Természetesen megint megindult a nagy beszélgetés, hogy nekünk milyen szar a családunk - ebben egyet kell hogy értsek vele - és persze ez apu oka. Ez nyilvánvaló. Nekünk nincs igazunk, és mi csak az ő rosszát akarjuk - igaz. Az anyagi része meg: ő tart el minket. Nincs hozzáfűzni valóm. Mamával csak néha jelzés értékűen összenéztünk, hogy mekkora hülyeségeket beszél.

Tegnap amúgy jól kialudtam magam, szóval most elég pörgős a hangulatom. A nagy válság ellenére még iceteát is vettem. Áldozatok nélkül nincs győzelem. Még jövök.

 Anyu vett nekem cipőt, amit én fizettem ki. Anyu holnap befizeti nekem az osztálypénzt, amit én fizetek ki. És anyu odaadta a sulikezdési támogatást, amiből elment Siófokra. És anyu már 2 hete boltba jár, amit én fizetek ki. 
A kérdés: ki fogja kifizetni az én laptopom, az öltönyöm, az osztálypénzeket? 
a,) deriválja anya tart utálat alapján
b,) integrálja és határozza meg a fennmaradó tőke eloszlását hónapokra lebontva
c,) ábrázolja!

Sok sikert ;)

 Nem tudom, hogy mi van mostanában a médiában, de mindent megszüntetnek, ami jó. Beszarás. Aki kíváncsi a dologra az katt a via linkre.

Annyi az MR2-nek
Azt azonban minden forrás megerősítette, hogy az MR2 napjai meg vannak számlálva. Nemcsak a névről van szó, noha az új vezetés valószínűleg eldobja a drága pénzért felvett és megmárkázott, de a bevezetésük óta vitatott MR1/2/3 stb. neveket – Kossuth, Petőfi és Bartók régi fényében ragyoghat majd. (Kíváncsian várjuk, az időközben elindult 4-es, 5-ös és 6-os csatornákra mely jelentős történelmi szereplők futnak be, a tippjeink Kazinczy, Puskás és Bethlen vagy Szent László, de csak mert az Arany Rádió nagyon bután hangzik.)

A Petőfire viszont biztosan nem csak logócsere vár: a 2007 óta vitt alterpopos koncepciót elfelejteni első dolga lesz az érkező vezetésnek, tartja minden az Antagon fülébe a múlt heti poszt óta susogó hang, és messze ennél a csatornánál lesznek a leglátványosabbak a változások. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd, azt egyelőre csak találgatni lehet – e poszt olvasói már ennyi után is többet tudnak, mint maguk az MR2 dolgozói.

via Antagon

 Ma derült ki hogy aki nem akar közgáz érettségit tenni (én) az átkerülne az infós csoportba. Az most mellékes, hogy ott van Saáry asszonyság a hülyeségeivel, de közgáz helyett infóra kellene járnom, ami még nem is lenne gond, ha nem lennék lemaradva egy évnyi programozással.
Nem tudom ki volt az a fasz, aki ezt kitalálta, de biztos nem volt magánál. Az még oké, hogy marketingen meg pénzügyön ugyan úgy (nem) tanulunk semmit, de nem tudom, hogy az hogy képzelték el, hogy majd mi egypáran szépen átmegyünk és beolvadunk a pro csoportba?

A másik bosszantó dolog, hogy elvileg azért kéne átmennünk a másik csoportba, hogy a közgázos banda "nyugodtan készülhessen az érettségire". Ez nagyon szép és okos dolog, de ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy mi (Andi és én) nagyrészt kussban ülünk és dolgozunk, jegyzetelünk. Andi azért mert mániája a tanulás, és nem bírná ki ha nem lenne minden lejegyzetelve, én meg mert baszok az egészre és inkább kussban elülök, elnetezek ha nincs más action.
A banda másik fele, aki viszont elvileg érettségizik az nyugodtan pofázhat - kinek nem inge ne vegye magára. Értem én hogy vicces, meg néha én is dumálok - az vesse rám az első követ, aki nem - de most az ő pofázásuk miatt gyakorlatilag mi szopunk. 

Most már ott tartok, hogy inkább teszek érettségit, de nem akarok karfiolnéhoz menni marketingre, meg pénzügyre.
Tulajdonképpen én nem azért nem akarok érettségizni, mert nem szeretnék, hanem mert pontosan tudom, hogy kurvára nem tudunk semmit. Igaziból azt nem értem, hogy a többiek hogy gondolják ezt.? A Pápi, aki a legpróbb közülünk - ez tény - neki is csak 4-es lett - úgy hogy ő tanult is rá.
Ezek alapján, mi kurvára nem fogunk rá semmilyen jó jegyet kapni, mert mi nem is tanulunk - mert nem tanulunk órán - és még csak nem is érdekel minket. Szóval lehet hogy egy hármast össze lehetne kaparni, de annak meg nem sok értelmét látom, hogy legyen egy hármas érettségim..
Az is oké, hogy szóbelin összekamuzunk valamit, de az írásbelink a nem szakos tanár nem tud segíteni - főleg hogy nem is akar.

Magyarán rábaszunk!

 Akinek normális családja van az nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy milyen sokat jelent egy normális hétvége. Végre elértem ide is. Anyu nincs itthon, még csak azt sem tudjuk hogy hol van, mert elvileg Siófokon van, de nekem azt mondta hogy Pestre megy, Juditnak meg azt, hogy Szentendrére.. Gyanús.. De most még ez se érdekel.
Apuval vagyunk itthon, közösen főzünk, elmentünk a városba sétálni meg dumálni és még kicsit pakolásztunk is.
Igaziból sokkal nyugodtabb vagyok, jobb a közérzetem. Tényleg.
Azt szokták mondani, hogy van olyan hogy valaki belebetegszik valakibe, annyira szereti. Hát ez alapján van ellentéte is nem? 

Tegnap volt itt Cinky is és egy elég laza esténk volt. Megittunk 2 üveg bort, elszívtunk 3-4 pipát, és kidumáltunk mindent. Kurva jó volt. Olyan igazi régi-idők feeling.
Ma pedig Bojki volt itt ebédre. Vele is régen találkoztam már, szóval jó volt dumálni.
Holnap pedig jön Niki ;)

Azt hiszem minden rendben lenne, ha így maradna. Aztán beleér a kezem a bilibe..

 A napokban találtam egy posztot, amiben a Greenpeace állítja, hogy a gátrepedések már látszottak több nappal a katasztrófa előtt a műholdfelvételeken..
Aha, persze. Szinte látom magam előtt, ahogy az egyik zöld ül a gép előtt és a gugolmapszot nézi:
- Te Pista! Gyere csak. Itt egy repedés a gáton, látod?
- Az csak egy hajszál a monitoron..
- Mi, micsoda?
- Semmi, semmi..

Ilyenkor mindig próbálok nyugodt maradni, hogy igen, igazuk van, meg a szebb jövőért majd csak napi egyszer fingom el magam, az ózonlyuk miatt, de aztán rájövök, hogy olyan naiv törekvéseik vannak, amik előtt irreális lenne meghajolni.
Itt van pl. a győri Audi helyzete. Képesek lettek volna egy ekkora beruházást visszatartani a mezei futrinkák miatt. Értem én hogy szép bogár, meg minden, de ezen múljon most sok ezer ember munkalehetősége, amikor egyébként is szarban a haza..?

Azt szokták mondani, hogy nem a múltat kell bolygatni, hanem a jelen problémáival foglalkozni. Tény hogy ami történt, az nagyon tragikus, és fel se lehet fogni, hogy milyen lehet valakinek elveszteni az egész élete munkáját egy pár perc alatt.
Én nem kívánom a halálát senkinek, meg a kurva anyját, de remélem hogy megtalálják a felelősöket és "megfelelő" bánásmódot kapnak.

 Elérkeztem arra a pontra hogy már az sem érdekelne, hogy ha alsógatyában kéne ballagnom. Az osztály egyharmada baszik rá, a másik fele csak azért ragaszkodik az igazához, és van 2-3 ember aki csak azért se hajlandó egyetérteni a többiekkel. 
Értek én mindenkit, és nem bántást akarok megfogalmazni, inkább csak egy ilyen "milyenek is vagyunk" mi jelleggel. 
Ofő is nyomatja, hogy hülyén választottunk, mert miért pont a pestit, mert az majd nem fog lejönni átszabni, meg stb.. de azt elfelejti, hogy a pesti volt a legjobb, a legszebb és a legolcsóbb ár/érték arányban. "mert mit tesznek maguk a zsebükbe? nem mindegy hogy milyen a belseje?" Hát nem mindegy. Egyszer adok ki 30e forintot egy öltönyre, akkor az legyen olyan, hogy kifordítva is feltudjam venni, ha egyszer úgy akarom.
A fotósra is várunk, a táncosra is várunk, mindenre várunk, pedig már 2 hete megszavazhattuk volna az öltönyt is. Már lehet hogy jövő héten itt lenne.

Persze a végeredmény az az, hogy mi vagyunk a hülyék, és őt már nem érdekli, meg lead minket. Ettől függetlenül is kurvára elegem van abból hogy mindig az az egyértelmű, hogy a diák az ostoba, és biztos mi nem tanulunk - ami néha ugyan igaz, de rengeteg eset van, mikor tényleg tanulunk. 

Aki nem akar közgáz érettségit tenni, az menjen át a másik csoportba karfiolnéhez... Meg persze. Aki meg emelt szinten akar érettségizni, az ne a hátsó padba röhögjön. Semmi bajom a Szilágyival, de aki nem akar érettségizni, az úgy is kussban üli végig az órákat, és az meg kit zavar.? Na mindegy. Nem akarom kelteni itt a hangulatot.

A mai dühkitörés is megvolt..

 Sajnos az enyém. Nem ismételni akarom, magam és tudom, hogy már a tökötök kivan vele, de én meg nem tudok mit kezdeni vele. Ma már Niki is szét volt anyu miatt, pedig ő nem 18 évet volt vele, hanem 5 percet az udvaron.
A legújabb húzása az volt, hogy a már amúgy is zsufi lakásba azért még behurcibált még egy bútort. Miért is ne..?!
Ez még hagyján.. De mikor találja ki? Na mikor? Mikor épp itt van Niki és kurvára nem azzal akarok törődni, hogy neki cipeljek bútort.
És akkor most még lehetne azt mondani, hogy de miért nem segítek - hát azért mert este 8 kor találja ki, hogy majd a tök sötétből cipeljünk fel egy szekrényt - fel a lépcsőn - úgy, hogy a bútor körbe volt rakva kerti bútorokkal.
Az albérlők biztos örültek neki, hogy este 8 kor állunk neki szekrényt cipelni.

A kedvenc mégis az volt, amikor a lépcsőn álltunk. Csak hogy világos legyen: lépcsőn visszük, én vagyok a lépcső alsó részénél, ergó a nagyobb súlyt én tartom. A lépcső felénél megszólal, hogy ő nem bírja, és leteszi. Én meg mint fasz a lakodalomban, állok a lépcsőn a kurva szekrénnyel, míg ő pihen, meg kinyitja az ajtót. 
Az végülis mindegy, hogy egyedül tartom, és hogy talán lehet hogy én is elfáradtam.

Áh.. Ez volt a napi kaland...