A Hatásvadász volt. Bocsi. Ma eltűnődtem azon, hogy vajon lehet-e valami genetikai oka annak, hogy valaki nem szeret tanulni? 
Tegnap például elhatároztam, hogy majd én okos leszek, és szépen megírom a magyar 3 oldalas elemzést - előre, amit már egy hete le kellett volna adni - és majd én megírom szépen a holnapi marketing vizsgálatot is, mert hát én ilyen ambiciózus gyerek vagyok.
Kb a második percben döntöttem el, hogy nekem nagyobb szűkségem van youtube videókra és más egyéb élvezeti cikkekre, mintsem hogy én most tanuljak.

Ma már abszolút pozitívan álltam hozzá a dolgokhoz - ha ma se írom meg akkor egyest kapok rá. Elvileg már suli óta tanulok. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy azóta kajáltam, aludtam - itt volt egy kis holtpont, ahol meginogtam, mert megnyitottam az office-t, hogy akkor majd én most nekiállok - de aztán megéheztem, és nekiálltam sorozatot tölteni, meg kaját csinálni. 
Jelenleg ott tart a projekt, hogy még gyorsan megírok pár posztot blogra, és majd utána nekiállok. De mint tudjuk - én biztatom magam, hogy nem is - ez egy öngerjesztő folyamat. Mivel több mint 150 blogot olvasok, ezért elég nehéz azt kivitelezni, hogy soha ne legyen semmi új, amit ne lehetne elolvasni.
Na és persze közbe Facebookon is zajlanak az események, ahova meg ugye kommentelni kell. És ha esetleg még unatkoznék, akkor majd rádöbbenek, hogy nekem még van 3 rész lemaradásom House-ban, meg 7 rész lemaradásom Dexterben. 

Na és akkor ezek után már biztos, hogy ma este már semmit nem fogok tanulni. Have fun!

 Megvolt a hőn áhított dolgozat - haha. Igaziból még soha nem tartottam ennyire dolgozattól szerintem. Igaziból nem tudom, hogy miért, mert épp elég random töri dogát írtam már az évek során, de ez most más volt. Aztán rájöttem arra is, hogy azért volt a nagy para mert tanultam. Ha nem tanulok, akkor az esélytelenek nyugalmával megyek neki, és nem is vagyok tisztában azzal, hogy mennyit kellett volna tanulnom - mivel nem tanultam. Így viszont masszívan bennem volt a para, mert pontosan tudtam, hogy mennyi az anyag, és pontosan tudtam, hogy én annak hány százalékát tudom/nem tudom. 
Amúgy bárki büszke lehetne rám, ha látta volna hogy mennyit tanultam. Itthon már azzal ment a viccelődés, hogy biztosan beteg vagyok.
A doga után nagyon jól éreztem magam, és nem volt bennem az a "ha többet tanultam volna, jobb lenne" érzés. Tudtam hogy tanultam, és megtettem amit tudtam. 
Ennek ellenére azt mondom, hogy tanulás nélkül jobban éreztem volna magam. Ennél már csak az lesz szebb, ha kiderül, hogy 2-3-as lesz, mert akkor egy életre megutálom a tanulást szerintem - tekintve, hogy most se szeretem.

 Igaziból nem tudom, hogy a tanárok mit gondolnak. Félreértés ne essék, nem vagyok tanár utáló, meg semmi. Elismerem én, hogy mi meg baszunk tanulni, de ez még nem ok arra, hogy horribilis mennyiségű anyagot adjanak fel - úgy se tanulják meg alapon.
Ma történt, hogy nekiálltam törire tanulni, és szembesültem vele hogy a füzetem kétharmada már betelt, és ennek a kétharmadnak a 80%-át meg kellett tanulni. Ez végső soron, mindenféle számolások után is több mint a fele. És természetesen nem volt rá egy hét, hanem csütörtökön közölte, hogy akkor hétfőn írunk - mondjuk én meg tanulhattam volna tegnap is - de ez akkor is irreálisan sok.

A fő probléma az igaziból, hogy nem is egy lineáris témakörről van szó, hanem többször megszakad a dolog és máshonnan folytatódik és ha még nem is lenne ez elég akkor több szemszögből kell megnézni. Nevén nevezve ez a két világháború közötti időszak.
Csak a németekről 4 külön leckében tanulok. A franciákat és az angolokat nem is említve. 

Kérdezem én: ki a faszom tud megjegyezni kb 200db évszámot rendeletekkel és törvényekkel nyakonöntve?! Ki?! Aki tud ilyet az kérem felém jelezze, hogy gratulációmat közölhessem felé.
- Tisztelt Tanár Úr, ön tisztában van vele, hogy nem csak az ön órája létezik a világon, és hogy a szünet jelentése annyit tesz: megszakítani a munkát?
- Nem.
- Köszönöm az interjút.

 Ma mikor már épp megállapítottam volna, hogy talán van értelme a tanulásnak, akkor derült ki, hogy nincs.
Tegnap ugyanis 4 - azaz négy - órát tanultam csak törire. Mindent kiolvastam, átolvastam, megnéztem, aláhúztam, kiírtam és még egy szépen megszerkesztett doc-ot sikerült összehozni. Komolyan elgondolkoztam, hogy majd mindig begépelem, mert majd akkor azzal is tanulni fogok. Na meg mert sokkal szebb, mint az én kézírásom - ami meg ugye nyilvánvalóan nem szép. 
A töri jól is ment. Gondolkodtam azon is, hogy mekkora kibaszás az már, hogy az embernek egy félrelépését - nemtanulását kell egy fél évig javítania. Aztán beletörődtem és arra gondoltam hogy én tulajdonképpen nem vagyok hibás, mert mit csinálna egy diák, ha nem tanulna.? Aztán meg arra is rájöttem, hogy a nagy számok törvénye alapján - aminek ugyan szintén semmi köze ehhez - egyszer nekem is sorra kell kerülnöm a balszerencsében. Mondjuk hozzá kell tennem, hogy sokkal jobb lett volna, ha nem töriből hanem mondjuk angolból vagy infóból vagyok balszerencsés.

A nagy mélypontja a közgáz volt. Kiosztották a dogákat és én meg voltam győződve, hogy mivel arra is sokat tanultam - szerintetek mennyi arra az esély, hogy egy napon osztanak ki olyan dogákat amikre tanultam? Segítek: lim n --> 0

Szóval kiosztották és közölte ofő, hogy ez most tulajdonképpen 3/4. Ami egyébként is egy hülyeség, mert a háromnegyed az 0,75, de erre most nem akarok kitérni. Az enyém az legalább négyes volt, vagy ha úgy tetszik 16/4 vagy ennek akármilyen megfelelője. Tulajdonképpen én még az 5/1-et is megkockáztatom. Mert hogy nem volt benne sok hibám. Konkrétan 2, az is inkább filozófiai témájú, mind sem matematika. De hát Szókratész fütyül, ezért mozdony. 

Tehát a mai értékelés elég vegyes. Ha tanulok akkor akár jó jegyem is lehet, vagy akár rossz is. Ez mondjuk elég kevés, mert ha nem tanulok akkor is lehet jó jegyem - lásd az előző négy évi bizonyítványom.

-update - sikerült megszereznem Pintér Bence írását Szókratészról. 

Minden ember halandó, Szókratész ember, tehát Szókratész halandó. Minden halandó meghal, minden ember halandó, tehát minden ember meghal. Egyszerű, ugye? Menjünk tovább. Minden mozdony fütyül, Szókratész fütyül, tehát Szókratész mozdony. Ajjaj, baj van. Valami nem stimmel a gondolatmenetben. Valami nem oké. Hiba csúszott kristálytiszta logikánkba. De ha az a célunk, hogy bebizonyítsuk, hogy Szókratész mozdony, akkor minden rendben van, főleg, ha olyanoknak magyarázunk, akik szerint Szókratész mozdony. 
by Pintér Bence

Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi. Semmi.

Köszönöm a figyelmet!

 Meglepő módon ma sem csináltunk semmit. Infó nulla, ofő be se jött osztályfőnökire, angolon röhögtem végig, törin irkáltunk a füzetbe, dupla közgázra szintén nem jött be ofő. Pont.
Az infó és az ofő egész hasznos volt amúgy, mert végre tudtuk kamatoztatni az építész/mérnök képességeinket. Az infó teremből nyúltunk egy híd építő progit, inkább nevezném játéknak. Nem egy túlkomplikált dolog, annyi hogy egy vonatnak át kell mennie rajta, úgy hogy nem szakad le. 
Ez persze annyira szórakoztató volt, hogy sikerült 2 órán keresztül ezzel játszani, ami oda vezetett, hogy ZÉRÓ-ra sikerült lemeríteni az aksit :D 
Amúgy azt hiszem, hogy erről majd írok is, mert amúgy kurva jó játék.

 Angolosok előnyben, felirat sajna nincs :S

 Holnap 3 matekunk lesz a megszokott kettő helyett, mert Póda mester szerint még jól fog jönni ez a plusz egy matek. Mivel nincs első két óránk - ezért az első órában lévő ünnepségre se kéne bemenni - ő lesz olyan kedves és bejön az elsőre, hogy meg tudjuk nézni a műsort is - és hogy kiöltözhessünk - és akkor várunk egy órát, mert ugye nincsen, és akkor egy helyettesített óra SZI-vel, mert angol tanár sincs, és akkor még két matek.

Magyarán, mikor még épp hármat fordulnék itthon az ágyban, akkor már matekon leszek, teljes harci díszben. Oh yeah! 
Tehát a 3 rövidített óra helyett, holnap lesz reggel 8-kor egy ünnepség, és 5 óra, amiből 3 matek. Oh yeah #2.

 Holnap lesz a napja, hogy megemlékezünk ötvenhatról. Soha nem gondoltam volna, hogy erről fogok írni, de ez is megtörtént.
Szóval most már áttérhetek arra, hogy mi történt ma irodalmon.
A mai óra anyaga az volt, hogy Móra Földhözragadt János történetét csoportmunkában feldolgoztuk. Azért volt nagyon vicces a dolog, mert egy egyszerű csoport beosztást is simán túlbonyolítottunk. Az ember azt gondolná, hogy random 4-5 fős csoportok és akkor go, irány dolgozni. 
Természetesen nálunk ez nem így működik, mert hát az olyan unalmas, mi inkább álljunk fel születési sorrendbe, és visszafelé, a legidősebb a legfiatalabbal legyen egy pár, amíg így el nem fogynak az emberek.
Amikor 10 perc alatt sikerült ezt megoldani, akkor fogjuk az egészet és szétkúrjuk a gecibe azzal, hogy ezekből a groupokból csinálunk csapatokat. Gratulálok! 

A vége természetesen az lett, hogy 6 csoportot csináltunk, amik egyenként 1 oldalas prezentációkat összeállítva versenyeztek. Ergo sikerült egy 2,5 oldalas műről összeállítani egy 6 oldalas elemzést. 
A legviccesebb az volt, hogy minden csoportban volt egy ember aki elolvasta - tehát tulajdonképpen ezen a ponton szűnt meg az érdemi munka mindenféle csírája.
A banda nagy része baszott az egészre - pedig vicces volt. Tényleg. - és nemes egyszerűséggel nekiállt telefonozni.

A 4-5 fő beosztása is igen vicces volt a maga nemében. Alapvetően egy 4 fős csoport nem annyira nagy, de akkor ezt még simán oszd el kettővel. 4 szerep volt. Történetesen: jegyzetelő - semmit nem csinál, csak ír mint a gép, előadó - felmondja azt, amit lediktált a lapra, felügyelő - nem csinál semmit, csak arra figyel, nehogy hangos legyen a banda, és közli hogy hány perc van még hátra, illetve a rejtélyes megnevezésű munkatárs. Gyanítom azért ezt a név, mert több idióta feladat nem jutott eszébe a mélyen tisztelt tanárnak. Az ő feladata tulajdonképpen akármi is lehet. A mi csapatunkban ő főzte a kávét és néha érdemben is hozzászólt a dologhoz - ami elég nehéz volt, mert csak én olvastam...

Végeredményben sikerült másfél órán keresztül elemezni egy két és fél oldalas művet. Erre természetesen komoly felkészülés kellett. Olyannyira, hogy mikor kimentem "előadni", akkor fejből lenyomtam az egészet. 
Büszkék voltunk magunkra. Éljen a haza.

 Ma ezeken az órákon kellett részt vennem, és ezeket kellett volna csinálnom:
#1 - Infó - ide anyag folytatása, új dolgok tanulása
#2 - Ofő. - fotós megszavazása, hiányzásigazolás, csoportbeosztás megbeszélése
#3 - Angol - haladni az anyaggal, mindenki leadja a múlt hétre kiadott feladatot
#4 - Töri - felelés/írás, anyag továbbvétele
#5 - Közgáz - a kiadott 4 tételből dolgozat írása

Ezekből ezt sikerült megcsinálni:
#1 - Infó - semmi (megtanultam a 4 közgáz tételt)
#2 - Ofő. - semmi (továbbra is tanulom a tételeket)
#3 - Angol - páran leadtuk a házit, némi haladás az anyagban
#4 - Töri - semmi
#5 - Közgáz - semmi/utolsó óráról elengedtek.. (EZÉRT TANULTAM?!?!?!)

- Kedves Igazgató úr, folyik rendes tanítás az iskolában?
- Nem.
- Köszönöm az interjút.