Mi tartozik az alap műveltséghez is mi nem? Nyilván az embereknek van egy kialakult képe arról, hogy mi tartozik az alap műveltségbe, és arról is hogy mi nem. De kinek tiszte eldönteni, hogy hol húzódjon meg a határ.

Nyilván nem kell nagyon messzire menni, és a józan és is határt szab a dolognak valamelyest, de például miért nem tanulnak az emberek közgázt, vagy jogot, vagy marketinget?
Nyilvánvalóan azért, mert valakinek érdeke - vagy épp csak nem előnyös neki - hogy az átlag pór nép tisztában legyenek ilyenekkel. Sokszor pedig hasznos lenne, ha a köznép is tisztában lenne azzal, hogy miért is bajos felvenni deviza hitelt - eső után..

A fórumon a kérdéses probléma az volt, hogy vajon az emberek miért nem tanulnak más számrendszerekről is, és miért csak a 10-es az, ami elterjedt? Nyilván a halandó (nem programozó és grafikus) emberek nem használnak mást és nem is nagyon van rá szükségük. A többiek meg amúgy is tanulják és használják. Arról viszont már kevés szó esik, hogy a "látókörünk bővítése" miért nem terjed ki a fent említett dolgokra.

Természetesen nem lehet mindent tanulni. Ez az általános probléma az iskolákban is. A diák egyébként sem tanul - tisztelet a kivételnek - de ha mégis tanul, akkor azt az időt is felosztja arra, amire feltétlen kell. A tanárok ezzel ellentétben rendszeresen hangoztatják, hogy  "de hát csak egy óra kell rá a délután, meg átnézni témazáró előtt majd". Na ez most gyakorlatban úgy néz ki, hogy nekem egy nap 8-10 órám van, tehát előtte nap akkor közel ennyit kellene készülnöm rá. 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Dalban jól hangzik, de hogy napi 16 óra tanulás. Szerintem ember a talpán az, aki ezt hosszú távon bírja. De nem is kell, mert ugye nem tanulunk. És ha ezt még megspékeljük azzal, hogy "meg még a témazáró előtt egy kicsit átnézni" ez virágnyelven azt jelenti, hogy meg tanuld meg szóról szóra az elmúlt 2 hónap anyagát, mert bármit kérdezhetek.

Ezért aztán jogos a probléma, hogy miért van egy kialakult "általános műveltség". Arról viszont nem esik szó, hogy miért szerepelnek benne olyan dolgok, amik ráadásul abszolút nem is hasznosak. 
Amint leérettségiztem, az volt az első gondolatom, hogy milyen jó lesz, hogy nem lesz több irodalom órám. Soha nem értettem, hogy miért kell tudnom, hogy mit gondolt a költő - ami egyébként is nonszensz. A másik meg hogy miért kell tisztában lennem olyan költők munkásságával, akik már több száz éve meghaltak. A hazai költészet ismerete nem vitás mondjuk 3-400 évre visszamenőleg, de többnek nem látom értelmét. 
Most persze szidnak a magyarosok, de ez igaz a fizikára is, vagy akár a kémiára is. 10. év vége óta egyszer sem használtam az elektronkötéseket, vagy bármi egyebet. Az nem árt ha tisztában vagyunk a gyakori elemekkel, de ennyi.

Ezért nem tanulunk kettes számrendszert az általánosban és ezért nem tudja senki otthon bekötni a villanyt, vagy vízvezetéket szerelni, mert akkor mit tenne a szakmunkás, ha mindenki értene mindenhez professzionális szinten. 

 A Dunakapu tér felújításáról már elég régóta megy a vita és ez mostanra sem rendeződött. A legnagyobb baj, hogy igaziból nem nagyon lehet dűlőre jutni a dologgal. Az egyik tábor állítja, hogy a bástya rekonstrukciója hatalmas nagy turisztikai látványosság lenne - amit én ugyan kétlek - a másik tábor pedig állítja, hogy egy nagy letisztult és minimalista tér lenne a legjobb választás.

Én mondjuk személy szerint nem értem, hogy miért is jó az ha egy hatalmas beton falat és bástyát építünk fel 3 milliárd forintból. Az egészen más lenne, ha lenne egy kész várunk, vagy legalább egy megmaradt egész várfal egy bástyával és azt felújítanánk mondjuk pár száz millió forintból.
De az, hogy szar sincs a téren és ebből akarunk szó szerint várat építeni, az már nekem sok. A győri városvédők - a bástya támogatói - állítják, hogy ha a költségek egy részét átvállalják a győriek, akkor nem is kell annyit fizetni. Ha megveszik az épülő házakat, ha magánkézből épülne fel hajókikötő, stb. Azt sem igazán értem, hogy a nagy városvédés mellett mit keres egy relative modern kikötő a tervben. 

Lényeg a lényeg, hogy az egész terv egy nagy kuszaság. A leginkább az zavar, hogy egy hatalmas visszalépés lenne. Ha már van teszem azt, 3 milliárd forintunk, akkor ne arra költsük szerintem, hogy felépítsünk egy régi emléket. Ilyen alapon minden ami száz évnél idősebb azt építsük fel újra. Bizonyára lennének jelentkezők az új végvárrendszerhez is.

Őszintén remélem, hogy nem lesz bástya, de sajnos ez nem rajtam múlik. Mondjuk az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a városvezetésnek is a töke kivan már a műemlék védelemmel, szóval még van remény.

 A kormány tervei szerint az elkövetkezendő években szerette volna visszaszorítani a nagy bevásárló központok építését. Ezt valahol jogosnak is tartom, mivel valljuk be, a többségük nem itthoni kézben van, a tőkét kiviszik, a terméket meg bőven áron alul, 90-120 napra veszik a termelőtől.

A vevő persze ebből nem sokat lát, meg hát miért is érdekelné, amíg a Tesco-ban a parizer x-100Ft, a sarki kisboltban meg x+100. Azt hiszem, hogy ennél több indok nem is nagyon kell a magyar embernek, hogy miért ne a sarki boltba vegye a kaját. 
Valahol mondjuk ezt a nagy pláza stop dolgot értelmetlennek tartom. Nem a plázákkal van a baj, hanem azzal, hogy a nyereséget sokszor nem itthon forgatják be és a termelő nem kapja meg a jogos jussát.

Az alap elgondolás az volna, hogy építsünk csak bátran ilyeneket, csak azzal a kikötéssel, hogy hazai tulajdonba legyen, az itthoni termelőktől vegye, amit lehet - még ha az valamivel drágább is, mint az import kínai - és a pénzét itthon forgassa be.
Ez persze nagyon messze lenne a piaci versenytől, mert hát a magyar paraszt miért is venné meg a paradicsom kilóját a Magyar vagyok Tesco-ban 350Ft ért, ha a simában megkaphatja 250-ért is. 
Szar dolog ez. Nyilván az alapvető probléma az, hogy a mi kis kínálatunk nem veheti fel a versenyt a kinti olcsók árukkal. Meg persze az is oka, hogy itthon mindenki minimálbérből él - a havi átlag fizu mégis 180e forint, ki érti ezt - és aki tényleg ilyen kevésből él, az hajlamos minden 5Ft-ért átmenni inkább 500m-el odébb, hogy biztosan jusson a hó végére is még felvágott az asztalra.

A probléma, ami miatt írtam a következő: adott egy fejlődő város - Győr - ahol épp nyélbe ütnének egy zsíros új beruházást. Az egyetlen baj, hogy itteni városfejlesztési projekt nem fér bele az állam láza stoppost tervei közé. 
Ami az igazán vicces, hogy a képviselők sem tudják, hogy mit szabad nyilatkozni. A pesti gyűlésen mindenki szépen megszavazta, hogy pláza stop lesz, itthon meg egymásra mutogatnak, hogy de te bezzeg Pesten nem erre szavaztál, te kurva.

A nyilatkozatok kb ilyenek:
Hát tulajdonképpen a beruházás nem lenne rossz, ha jó lenne. A város érdekeit képviselné ha felépülne, de nem épülhet. Hacsak fel nem épülhet. 

Ide most pont illik a kedvenc Orbán idézetem - gyakorlatilag mindenhez jó, mint ahogy a tegnapi cikkhez is:
Nem rossz a magány, ha nem vagy egyedül.

A beruházás természetesen hatalmas költségvetéssel menne, és komoly infrasturktúra javulást hozna, ami nyilván jól jönne a városnak.
Sokan mondják, hogy ez majd megint a kis boltok és őstermelők rovására fog menni, mert majd ezentúl mindenki itt veszi majd meg az olcsó termékeket. Ennek szerintem maximum országos szinten van értelme, mert aki eddig megvette a Tescoban, a Metroban, vagy az Intersparban  cuccokat az most majd eggyel több helyre fog járni. Akinek meg eddig sem volt autója, és nem járt ki a városszéli plázákba, annak meg teljesen mindegy, hogy épül még egy a város szélén. 
Ez maximum arra lesz jó, hogy a nagyok között ismét lesz egy kis verseny, mert az épülendő Auchan konkrétan az olcsóságáról híres.

Érdemes elolvasni amúgy a Kisalföld idevágó közvetítését a helyi közgyűlésről, hogy ki mit adott hozzá a témához.

-update-

Na meg ugye most már van nekünk Pólus CBA is - ami mondjuk legalább magyar (?).