Állandó probléma mikor meghívnak egy születésnapra, hogy mit vegyen az ünnepeltnek az ember. A probléma még nagyobb, ha nem is ismerjük olyan közelről, és nem akarunk rá több ezer forintot elkölteni.
Erre remek megoldás a Happy Birthday Box. A dobozban csak a legszükségesebb felszerelés van: 4 gyertya és hozzá 3db gyufa.
Maga a doboz egy átalakított gyufásdoboz. A különbség annyi, hogy a fedlapján van egy digit számpár, amiből annyit satírozunk ki, amennyit akarunk, na meg annyit, hogy stimmeljen a születésnaposnak. A gyertya helye egy kis réz gyűrűvel is meg van erősítve, hogy a komoly igénybevétel ne kezdje ki a papírt. 
És hogy igazán személyessé tegyük a kis dobozunkat, a hátuljára írhatunk jókívánságot, vagy valami rendkívül frappáns Coelho idézetet.
A tovább után még egy kép, használati utasítás gyanánt, aki pedig kedvet kapott az itt megveheti 10 dolcsiért. (itthonra azért kicsit sok egy gyufásdobozért, de tuti, hogy egyedi)

 Meg untad, hogy csak a nagyoknak lehet drága és menő autójuk, te pedig biciklivel vagy épp babettával jársz? 
Most minden megváltozik. Itt az új Audi A7 mindenkinek - gondolták az amerikai Audisok és megalkották ezt a remek papír verziót. Az autó több mint 120cm hosszú és teljesen papírból készült.
A videón jól látszik, hogy nem egy nap alatt lett kész, és hogy rengeteg munka van benne. Aki esetleg kedvet kapna, az szerintem már most álljon neki, mert egy délután alatt nem lesz meg. Akinek pedig nem kedvence az Audi az alkosson valami újat, de ha elkészült nekem feltétlen szóljon.
A videó alatt a zene is fasza amúgy, ha másért nem is.

 Gyermekkorom egyik alapja volt ez a játék. A kettővel talán még többet játszottam, mint az első résszel. Soha nem tudtam betelni vele, mert egyszerűen imádtam benne építkezni. Nem is az volt a lényeg, hogy lenyomjam a többieket, hanem egyszerűen az, hogy fel tudjam fejleszteni a várost és minél több fél épületem legyen, és minél többen legyenek a városban.

Most, jó pár év után, a játék ismét új résszel jön elő. Augusztus 16-án jelenik meg a játék legújabb része, ami már online fog menni. Én leginkább úgy tudom elképzelni, mint a Warcraftot, de hát majd meglátjuk milyen lesz.
Az biztos, hogy egy ilyen játék sokkal jövedelmezőbb a gyártónak, mint egy olyan, amit csak egyszer vesz meg a játékos. 
Az új játék alapvetően két ellenfél népcsoportot tartalmaz, de ezeket később bővíthetjük és új feladatokkal egészíthetjük ki a palettát. Az egyiptomi és a görög felállással kezdhetünk, és 40 órát ingyen játszhatunk. Ha pedig megtetszett, akkor elővehetjük a hitelkártyánkat is - amíg meg nem oldják a dolgot hacker barátaink.

A játék grafikában is sokat változott. Én leginkább úgy emlékszem, hogy a korábbi verziók próbáltak reálisak maradni, míg a mostani inkább tűnik egy rajzolt világnak. Kicsit azt a hangulatot idézi, amit annak idején az Aladin mesék. 
Nem húzom tovább az időt, nézzétek inkább a videót!

 Aki még nem lenne avatott abban, hogy miként is kell felrakni a csalit a horogra, annak most itt egy kis segítség.

 Végre már egy ház, ami nem Spanyolországban van. Ez az iráni kis vityilló sem rossz azért, hozzá kell tennem. Azt hiszem nem kell semmit mondanom róla, katt a továbbra, ahol még 19 kép :)

 Enzo barátom küldte nekem ezt a remek, ámbár rendkívül elmebeteg terméket, már ha lehet egyáltalán annak nevezni. 
A Hyperflesh cég megalkotta azt, amire mindig is vágytunk. Mindenki újra gyerek akar lenni, hát most itt a lehetőség. 
A babafejeket egyébként Landon Meier egyedileg készíti kézzel,  szupererős és rendkívül nyúlékony latexből. Pont ezért mind egy méretben készül, mert biztosan rámegy mindenki fejére. Az egyetlen gond a babákkal, hogy minden egyes darab 250 dollár (alku tárgya), ami megközelítőleg 50 000 Ft. Szóval akinek van egy kis felesleges pénze annak feltétlen kötelező, de aki mindenképp akar, az szóljon a haveroknak és dobják rá össze a pénzt. 

Abszolút instantget. És köszönjük Enzonak a nagyszerű tippet :)

 Gondolom már minden szakmabeli hallotta, hogy késő ősszel már jön az első bétája az új Windowsnak. 
Az első belső infók alapján az volt/lesz a cél az új oprendszerrel, hogy a felhasználók egyaránt jól tudják majd használni érintőképernyős eszközökön és a sima PC-ken is. 
Ez mondjuk szerintem alapból nem annyira sikeres, mert a két eszköz teljesen más, de majd meglátjuk, hogy a fiúknak mit sikerült összehozni.

Felröppentek már olyan pletykák is, hogy a rendszer majd megjegyzi, hogy miket használunk és egy idő után, okosodva, azokat az ikonokat, csempéket dobja be elénk nagyobb méretben, amiket valószínűleg használni fogunk.

Aki még nem látta volna az új Windows felületet, annak most hoztam egy videót is. Elmondják benne azt is, hogy egyfajta sorozatként, részenként mutatnak majd be benne újításokat, amin keresztül a vásárló közönség megismerheti az új rendszert, mire piacra kerül.

A videón jól látszik, hogy az új felület leginkább a Windows phone 7-re hasonlít. Én amúgy azt gondolom, hogy nagyon bátorságra vall, hogy az eddig jól megszokott tálcás rendszert most lecserélik egy teljesen más elgondolásra, mivel az új rendszert nem csak a mai fiatalok fogják használni, hanem az idősebbeknek is el kell vele boldogulni. Vagyis ez lenne a lényeg, gondolom én.
Viszont az is látszik a videón, hogy némely helyeken viszont megmaradt a régi, jól megszokott, tálcás verzió. Ez talán arra utalhat, hogy kitaláltak egy jó dizájt és egy használható felületet a dologhoz, ami kiválóan működött telefonokon, de volt egy-két problémás rész, ahol kénytelenek voltak megtartani a tálcát?
Csak remélni tudom, hogy az újabb részekben majd kiderül, hogy ezek még csak a teszt verziók és a véglegesben valami okosabb megoldás lesz.

Várjuk az új videókat, és persze várjuk az első teszt verziót is.
ui.: azért arra kíváncsi leszek, hogy mikor jelennek majd meg otthon is az asztal méretű touchscreen-ek, amiken csak huzigálni kell a sok információt egyszerre. 

 Amikor már nem bírom tovább és teljesen kivagyok akkor rendszerint egy bringázás szokott rajtam segíteni. Az egyetlen kritérium, hogy este legyen és tudjak közbe zenét hallgatni.
Az egész valahogyan nagyon nyugtató. Nincs más dolgom, mint tekerni és hagyni hogy a szél lefújjon a bicikliről. 
A legjobb amúgy dühből bringázni. Amikor már a fszod kivan az egész világgal, csak beraksz valami pörgősebb zenét - Placebo - Every Me Every You - és ütemre, erősen és gyorsan tekersz mint az állat. Nagyon felszabadít.
A legjobb, mikor annyira hajnalban mész, hogy mire végzel a bringázással, csak kiállsz a töltésre és nézed, ahogy feljön a nap. 

 Rengeteg filmet nézek mostanában, talán pont azért, hogy ne kelljen annyit tanulnom - szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy tanulok is - és észrevettem valamit a filmekben.
A családoknál a házban vannak fényképek. De nem csak úgy elrakva egy dobozba a polc aljára, hanem kirakva.
Ez nyilván azért van, hogy ha az ember egyedül akar lenni, akkor se tudjon, és hogy egyfajta kölcsönös szeretet jeleként megmutassuk a szeretetteknek, hogy "téged bírlak, nézd még egy fényképet is kiraktam rólad".
Természetesen lehet vele dicsekedni a rokonoknak, hogy a pici lányom/fiam milyen aranyos és idén csak egy négyese volt ám, de azt hiszem ez az a funkció amit leginkább leszarok.

Miközben ezeket a rendkívül meghitt filmeket néztem elkezdtem gondolkozni, hogy nekünk van-e egyáltalán fényképünk a házban. És rájöttem hogy nincs. A Juditnak volt egy fényképe kirakva a hallban, de pár napja az is érdekes módon eltűnt.
Nálam nincs kint egy sem. Anyuról érthető módon. Nikiről nincs is papír képem, szóval ezen változtatni kell, Juditról meg Apuról van, sőt elvileg mamáról is, de keretem nincs. 
Azt hiszem ha meglesz a következő fizetésem, akkor beruházok pár keretre, meg új fényképekre. Van egy csomó haveros nyaralásokról is.

Mindazonáltal azt hiszem ez egy jel. Mármint egy nem túl jó jel. Elbaszott egy családom van. És minél többet elemzem egyre inkább ez derül ki.