Van benne néhány nagyon durva dolog, amit nem is gondoltam volna, de a többségük azért reálisnak tűnik. 

 Ma gyakorlatilag semmit nem csináltam. Terveztem, hogy majd tanulok pénzügyet, de ugyan már. Ne viccelődjünk. Aztán meg terveztem, hogy majd akkor én dolgozok is picit, pl comenius site, bannerek, saját oldal, ehhez képest semmi. 
Viszont aludtam sokat, meg filmet néztem és tuti fincsi szendvicset csináltam magamnak, és már tudok laptopról gépet vezérelni is. 
Holnap lesz a sulis ajándékozás is - 18/19 évesen? ugyan már - de még nem vettem meg az ajándékot. Azt szokták mondani, hogy érdemes megvárni a last minute akciókat, de nem hiszem, hogy az ilyen esetekre gondoltak.
Majd holnap kiderül. Már csak egy kérdés: minek megyünk be karácsonyozni és beszélgetni? Bár meleg van, és ott vannak a haverok. 

 Nem tudom, hogy jó ez a hálózat szó, mivel nem egészen a hálózatról van itt szó, hanem a felhasználók szokásairól és a telefonhasználatról. A lenti kis videóban nagyon durva statok is vannak. Elég hátborzongató elképzelni, hogy ha ilyen ütemben szívjuk magunkba az infót, akkor mi lesz még pár év múlva.

 Sajna nekem nincs ilyen menő, mindenféle színes müzlim, de van viszont nekem sima. Már csak kanalat nem hoztam be.. - itt ragadnám meg az alkalmat "háháhá.. HOZZAD!"

Cyanide & Happiness @ Explosm.net

 Ma egész nap széjjel voltam, mivel ma Juditot hamar fel kellett tenni a vonatra, mert 10-kor már nyitott, ezért a 8:20-al el kellett mennie, és ezért már 7 körül keltünk.
Ahogy hazaértem nem is nagyon kellett biztatni, mail és facebook után 11 körül simán bealudtam egy filmen. Olyan jól sikerült, hogy délután 3-ig fel se keltem. Gyors ebéd, aztán kerestek is telefonon.
Andi volt az, hogy ha van kedvem akkor valamerre elmehetnénk vele meg Attilával. Már nagyon régen találkoztam vele is, és mivel amúgy se volt jobb dolgom, ezért kapva kaptam a lehetőségen.
Végül aztán kivettünk 2 filmet (Inception, Csúf igazság - nem éppen egy súlycsoport) és pár sör társaságában megnéztük. Mindkettő jó volt a maga nemében.
Miután már nem volt se film, se sör, kitaláltuk, hogy nekünk igaziból most szánkózni kéne menni. Először azt hittük Attilával, hogy Andit győzködni kell majd, de aztán neki se kellett sok. Kb fél órát voltunk kint, de azt is kész kabaré volt, mert a cipőm nem feltétlen terepre való, és mivel semmilyen bordázás nincs a talpán, ezért gyakorlatilag estem-keltem míg felértem a töltésoldalban. Andi persze nem félt kimutatni érzelmeit és majdnem belehalt a röhögésbe :D