Esti Vonnegut
2010.12.29. 00:30
A mai nap kész csőd volt. Az ember azt gondolná, hogy a szünet az áldás, és örül neki és biztosan jó lesz majd - és jó is - de a mai nappal teljesen véget ért mindennemű szórakozásom. Ma már egyszerűen nem tudtam mit kezdeni magammal. Eddig még itt volt Judit meg NFS meg ilyenek, de ma már ez se nagyon kötött le. Olyannyira, hogy ma megnézte egymás után négy F&F filmet. Ez már biztosan a vég jele - még ha szeretem is őket.
Az első Vonnegut könyvemet még Csabitól kaptam és meg kell hogy mondjam mély nyomokat hagyott bennem. Nem tudom igaziból, hogy miért. Azért mert tényleg ennyire jó, vagy azért mert Csabitól kaptam és nagyon sok dologban ráismerek a könyvből. Tényleg nem tudom, de az biztos, hogy mindig ott lesz a polcomon és tudni fogom, hogy honnan jött.
Soha nem voltam nagy olvasó. Nem tudom, hogy miért, mert igaziból én szeretek olvasni, csak rend szerint van jobb dolgom is. Vagy talán jobb úgy mondani, hogy van olyan tevékenység is ami végső soron szórakoztatóbb.
Kiskoromban még szerettem a könyveket, mert akkor még a mama olvasott nekem, olyanokat mint a Hohohó horgász. A legdurvább az egészben, hogy annyira szerettem azt a mesét a kis rajzaival együtt, hogy megtanultam kívülről. Az elején még csak nyitott lapokkal ment a mese - akkor még olvasni se tudtam, csak annyiszor hallottam a történetet - de később már akár úgy is felmondtam az egészet, hogy a könyv két szobával arrébb volt.
Azt hiszem ilyenkor szokták azt mondani, hogy azok a régi szép idők..
A mostani könyvet már nagyon régóta megakartam venni, de mindig elmaradt, mert más ostobaságokra költöttem. A drogok és a kurvák mindig jobban kellettek...
Viszont van nekem egy barátnőm, aki fejben tartja ezt - helyettem is - és ő megvette nekem ezt a könyvet. Azért is örülök, hogy végre megvan, mert kétnyelvű.
Amúgy ha már az ajándékoknál tartunk: az idei év szar volt. Nem a kapott ajándékokra gondolok, hanem az adottakra. Idén senkinek nem tudtam olyan ajándékot venni, amilyet igazán szerettem volna. Ennek mondjuk több oka is volt. Van akinek azért mert egyszerűen nem volt rá pénzem. A többieket is próbálom ráfogni erre, de van olyan is, akit egyszerűen nem ismerek annyira mint szeretném.
Niki is valahol félúton itt van. Sőt a saját nővérem is. A legnagyobb baj, hogy sokan ismernek engem - akár csak innen is rengeteg dolgot tudnak meg - én viszont nem tudok róluk eleget.
Juditról tudom, hogy mit szeret, de mivel egyre kevesebbet találkozunk - nem annyit, mint amennyit én szeretnék - ezért nem tudom, hogy mire lenne szüksége a mindennapokban. Amit meg tudok, azt meg nem tudom megvenni mert egész egyszerűen nincs pénzem rá.
Niki azért egy kicsit más. Róla még csak azt se tudom, hogy mit szeretne. No ez nem feltétlen azt jelenti, hogy nem üzemel 100%-on a kapcsolatunk. Valami oknál fogva ő titkolja, hogy mit szeretne, vagy én nem is értem. Ez nekem bonyolult. Én férfi vagyok. Az emberek azt kapják tőlem, amit kérnek.
Persze kapott tőlem ajándékot, aminek örült is, csak az én tudatalattimat meg baszkurálja az, hogy vehettem volna neki valami sokkal praktikusabb ajándékot is.
Bár aztán lehet, hogy a nők praktikusnak találják a kozmetikumot és az ékszert is. Ettől függetlenül tényleg lehettem volna kreatívabb. Mint ahogy ő tette: egy rég várt könyvvel. De azt hiszem erről szól egy kapcsolat. Hogy fel kell találni magad és tudni kell. Na de itt kanyarodok vissza a könyvhöz.
Vonnegut ismét remeket alkotott és nehezen tettem le, de már leragadtak a szemeim. Most egy kicsit felfrissültem, szóval lehet hogy még bennem van 50-60 oldal. Azt szeretem legjobban benne, hogy az abszurd és komikus történetek mellett nem fukarkodik a történelmi és földrajzi ravaszságokkal sem - mondom én ezt úgy hogy általánosban majdnem kettes lettem földrajzból 7-ben, most meg 2,75-re állok töriből.
Elfogyott az ihlet. Ahogy látom a címhez nem sikerült teljesen passzítani a bejegyzést, de talán majd az elemző bejegyzésben. Most megyek aludni és majd holnap is - ma -mesélek valami érdekeset.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.