Soha nem gondoltam volna, hogy valaha valakit írásban fogok arra biztatni, hogy olvasson el egy könyvet. Főleg azért nem, mert nem szoktam olvasni. Ez igy nem helyes. Inkább azt mondanám, hogy nem olvasok annyit mint amennyit kéne, na meg amennyit szeretnék - mert titkon szeretnék ám.

Léneg a lényeg, hogy Csabitól kaptam egy könyvet még a szülinapomra és most jöt el az ideje, hogy egy kis kúltúrát neveljek a népbe - na meg mert megint a kezembe akadt. Igaziból nagyon megragadott a könyv, talán pont azért mert ugyan olyan közvetlen - mint mondjuk az én posztjaim. Maga a könyv nem hosszú, kb 120 oldal, de van kb 20 oldal kép, na meg másfeles sorköz.

Az egész köny egy kritika a világról. Vagy inkább talán elmélkedés. Az író a saját emlékeiről beszél és arról hogy mit csinált, illetve mit nem. Nem hiszem hogy valameliykötök is ezen sorok alapján fogja elolvasni, szóval inkább idézek belőle.

Tudják mi az a seggfej? Annak idején, jó 65 éve, amikor az Indianapolisi Shortridge Gimnáziumba jártam, az volt a seggfej, aki benyomott egy műfogsort a fenekébe, és leharapdálta a taxik hátsó ülésésről a gombokat.
(Sunyci pedig az, aki a lányok bicikliülését szagolgatta.)
Lecke kezdó íróknak: Első szabály: Ne használjunk pontosvesszőt! A pontosvesszők traszvesztita hermafroditák, amik az égvilágon semmit nem jelentenek. Mindössze azt jelzik, hogy leírójuk járt egyetemre.
Idő közben rájöttem, hogy vannak, akik nem tudják eldönteni, hoyg komolyan beszélek-e vagy sem. Úgyhogy innentől kezdve szólni fogok, amikor viccelek.
Például: lépjenek be a Nemzeti Gárdába vagy a tengerészgyalogsághoz, és hirdessék a demokráciát. Csak vicceltem.
Meg fog támadni minket az Al-Kaida. Akinek van zászlója, az lengesse. Ez mindig elijeszti őket. Csak vicceltem.
Ha komolyan meg akarja bántani a szüleit, de nincs mersze melegnek lenni, a legkevesebb, amit megtehet, hogy művészeti pályára lép. Nem viccelek. Művészetből nem lehet megélni. A művészettel csak elviselhetőbbé lehet tenni az életet.
Maga a hír: egymilliárd dollárra fogom beperelni a Brown & Williamson Tobacco Companyt, a Pall Mall cigaretta gyártóját! Tizenkét éves koromtól vagyok láncdohányos, és soha nem szívtam mást, csak mezítlábas Pall Mallt. Erre a Brown & Williamson évek óta a dobozon ígérgeti, hogy meg fog ölni.
Nyolvvankét éves  vagyok. Hát kösz szépen szemetek!

Remélem bejön. Csabinak köszönjük :)

 

Szerző: weinie4

4 komment

Címkék: irodalom

A bejegyzés trackback címe:

https://weinie4.blog.hu/api/trackback/id/tr891995190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bojek 2010.04.19. 21:51:52

a többi könyvei is egytől-egyig megérnek egy olvasást (;

Bojek 2010.04.19. 21:52:50

a többi könyve is egytől-egyig megér legalább egy olvasást (;

Bojek 2010.04.19. 21:53:43

a könyvei többi egytől megér -egyig olvasást (; egy.
süti beállítások módosítása