A cím gondolom mindenkinek megvan már. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom az éjszakai életet hallgatni. Amikor már csak néha egy-egy rendőrautó, vagy mentőautó elviharzik az utcában, vagy épp csak az eldobált sörös dobozokat fújja a szél, vagy ilyesmi.
Az ilyen nyugodt estéken mindig egy nyári este jut eszembe, ahogy egy megsárgult fényű higanygőz lámpa alatt a felkopott aszfalton rágyújtok egy száll megviselt, meglapult cigarettára. Közben talán még egy macska is elrohan előttem. Hallgassátok! Katt a képre!

via Yummie

 Gerelytől nyúltam eme remek videót. 5 percig ezen röhögtem. Elmebeteg emberek, akiknek túl sok a szabadidejük rulz!

 A héten elég sok dolog eszembe jutott a Viváról. Egyrészt, hogy régen én mindig a Cartoon Network-öt akartam nézni, a Judit meg bezzek mindig a Vivát, és én ezt persze ki nem állhattam. 
Aztán később én is megszerettem - mert akkor ugye még a rendes, igazi külföldi Viva volt, nem ez a magyar fos. 
Idővel aztán lett belőle Viva+ is, meg még ki tudja mi nem. A lényeg, hogy elkurvult és ez is egy ilyen magyaros tinitévé lett, ami ezzel a lendülettel vesztette el minden renoméját előttem. 
A napokban arra lettem figyelmes, hogy a top 10 be is olyan számok kerülnek be, amit én a top 10 000-be se sorolnék be. A legfájóbb az az egészben, hogy ilyen mondvacsinált zenészek, mint a Fluor Tomika bekerülhet egy top5-be a Mizuval. Szégyen, gyalázat, hogy hova tart a magyar ifjúság zenei ízlése. 
Csabi, ha ezt most olvasod kérlek ne légy öngyilkos. Talán még változhat a helyzet. A javulás első jele lenne, ha például az itthoni tévéknek is sikerülne ilyen színvonalas tv spotokat csinálniuk.
A tovább után elrejtettem még egyet. A videók amúgy Ash Bolland és Umeric munkáját dicsérik. 

 Nincs más dolgod, mint egymás után többször lejátszani a videót. Minden lejátszásnál egyre jobban gyorsul majd a hang. Na mi a megoldás?

 A részeges verzió se volt semmi, de ha le is akarjuk utánozni, akkor csak ezeket a mozdulatokat kell elsajátítanunk.

fig. 1: the shower head
fig. 2: the egyptian
fig. 3: the buffoon
fig. 4: the rag
fig. 5: the wall pocket
fig. 6: the karateka
fig. 7: the lotus
fig. 8: the acorn
fig. 9: the prayer
fig. 10: the fan

 Azt hiszem talán a Black Horse and the Cherry Tree volt az első ilyen szám, ami megtetszett. Azóta jött DubFX, meg Beardy Man, de ez valahogy mégis más. Ez valahogy komolyabb és szebb, mint a többi.

 Már első ránézésre is igen "kúl" a "divájsz", hát még első érintés után. A TDK kijött egy új széria hangcuccal, ami elég jól sikerült. 
Az egész családnak adtak egy enyhe retrós beütést, közben meg telepakolták őket mindenféle finomságokkal. A Boomboxok például érintésérzékeny kezelőfelületet kaptak és természetesen lehetőségünk van iPodról vagy akár külső meghajtóról is nyomatni a zenét USBn keresztül.
A hivatalos megjelenés még a hónapban várható, de egyelőre nagyon hallgatnak róla. A 2 hangszórós verzió 400$-ért, míg a 2+1 wooferes 500$ körül kerül a boltokba.
A tovább után még képek.

 Mondja nekünk Hajós András. Imádom a műsorait, mert az ebereket olyan szinten tudja parodizálni, mint senki más. Tessék nézni a videót és mélyen magunkba nézni, hogy milyen zenét hallgattuk eddig.

 Ma végre normális napom van. Az elmúlt pár nap nagyon nyögve-nyelősen ment és nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal.
Ma viszont időben felkeltem, reggeliztem, leszedtük a fát, kitakarítottam már az akváriumot is, megcsináltam a DeepHills blogot - most már van infinite scroll, meg szép Century Gothic betűtípus - meg megcsináltam még egy blog.hu design-t. Erről egyelőre még nem szólok, mert most indult az oldal, de majd ha lesz kontent, akkor nyomatok arról is egy kis infót. A lényeg, hogy éttermekről, kávézókról, filmekről és könyvekről írnak rajta.

Jelenleg épp a még Csabitól kapott nagyszerű muzsikákat hallgatom, szóval gyanús, hogy van kinézőben egy-két DeepHills album is!

 Láttunk már mindenféle CD borítást, meg kreatív borítókat. Volt ami agyon photoshopolt, volt ami simán kurva jó volt, de ilyet.. ilyet biztosan nem láttunk még. Mintha egy bazi nagy szalámi lenne szépen, légmentesen záródó tasakban. Még a tracklist is simán olyan, mintha a "miből készült" felsorolást néznénk. 
Az egész designért a felelős Mother Eleganza volt. A design apropója a lemez címe: Saliami Postmodern, amivel a Shidlas ált elő.
Tényleg olyan, mintha most jött volna a húsos pultból.
A tovább után még képek.