Anyám ma reggel bejött a szobába pár kopogás után, aminek rendkívüli módon örültünk, mivel a barátnőm épp pizsamában (egyszáll tangában) ücsörgött az agyon és nem feltétlen akartunk komoly párbeszédet folytatni anyuval.
Kopogás után mégis csak beengedtük, mondván, már 2 éve együtt vagyunk, ennyi idő alatt pedig ha nem szokott hozzá anyu, hogy néha itt van Niki, akkor most már nem is fog.
Ennek ellenére azért nem gondoltuk, hogy 1 percnél többet fog beszélni - más embernek leesik, hogy ha ketten kevés ruhában vannak, még ha nem is akarnak semmit csinálni, akkor se zavarom őket túl sokáig, ha csak nem nagyon fontos.
Már 8 sor óta írom, hogy mi van, de a lényegig még nem jutottam el.
Bejött és elkezdte mondani, hogy ő most egy PICIT elmegy a városba. Az ebéddel ne várjuk, mert valószínüleg nem ér ide, de aztán 2-kor meg koncert lesz a városban, aztán meg 4-re megy a Széchenyi térre, szóval igaziból, tulajdon képpen, tehát, ő arra gondolt, hogy 8 előtt haza se jön.

Az elején még nem is kaptam észbe, aztán nekiálltunk számolgatni Nikivel és kijött, hogy legjobb esetben is 9 órára megy el - de erről ugye mindenki tudja, hogy lehetetlen..

A slussz poén az egészben, hogy a mamához azért nem jön (egy héten egyszer megyünk hozzá) mert neki dolga van - ezt mondta az anyjának.
Én azért megteszem a tőlem telhetőt és feldobom, hogy vajon, milyen lehet most a koncerten..? 

 Ma voltunk mamánál ebédelni és előkerültek régi fényképek. Egészen régiek is voltak köztük, még olyanok is, amin az ő nagymamája szerepelt.
Egészen meghatódtunk, és persze voltak olyan képek is, amin csak nevetni tudtunk. A legtöbb kép talán a 70-80-as évekből volt. 
Nekem, mint mai gyereknek talán a divat volt a legfurcsább. Mindenki a feltűzdelt hajkoronájával, az egyen-divatos kabátok, és a bajszos palik mindenhol. Nagyon durva volt.

El is határoztam, hogy egyszer majd beszkennelem őket és akkor talán még szépíteni is lehet rajta egy picit, mert a képek többsége már vesztett egy kicsit a színéből. Mama is biztos örülne ha előhívatnék neki pár feljavított képet.

Tegnap nem nagyon voltam olyan hangulatban, hogy akármit is írjak. Nem volt spleen vagy ilyesmi, inkább csak nem volt kedvem. Ma viszont van. Rengeteg dolog maradt itt tegnapról is mert tegnapra is voltak ám cuccok, csak nem volt energiám fél évad dexter után még mindent leposztolni, szóval a 10 post helyett inkább megnéztem még egy dextert, ami aztán sikerült is bealudnom.
Ma nagyon büszke vagyok magamra. Részben mert igazgatói dicséret, meg osztályfőnöki, meg marketing 5, meg matek 4. Ennyire még soha nem örültem egy matek 4 nek. Kihívott, lenyomtam, 2+ megvan a 4 es :)
Na de elég a sulis dolgokból, nem suliblog.
Voltam mamánál is, de csak felugrottam megnézni hogy mi van vele, mert műtötték, de semmi komoly, szépészeti beavatkozás (szilikoncicko), aztán haza, kis pihi, rendrakás, meg zene. Mondjuk az el lett baszva, mert pont mikor felhangosítottam, és nekiálltam pakolászni, hazajött anyu, hogy ő most aludni fog, és kapcsoljak ki mindent. Hát meg a nagy macit, megvártam míg elalszik és sunyiban visszaraktam a zenét halkan.
Volt Niki is :) Már nagyon hiányzott. Utoljára vasárnap találkoztunk, és most a hétvége se fix még. Én mindenképp akarok találkozni vele, csak ugye jön Judit is és őt se hanyagolhatom el :)
Asszem ennyi a mai történés.