Picit elmegyek, aztán majd jövök
2011.08.28. 12:02
Anyám ma reggel bejött a szobába pár kopogás után, aminek rendkívüli módon örültünk, mivel a barátnőm épp pizsamában (egyszáll tangában) ücsörgött az agyon és nem feltétlen akartunk komoly párbeszédet folytatni anyuval.
Kopogás után mégis csak beengedtük, mondván, már 2 éve együtt vagyunk, ennyi idő alatt pedig ha nem szokott hozzá anyu, hogy néha itt van Niki, akkor most már nem is fog.
Ennek ellenére azért nem gondoltuk, hogy 1 percnél többet fog beszélni - más embernek leesik, hogy ha ketten kevés ruhában vannak, még ha nem is akarnak semmit csinálni, akkor se zavarom őket túl sokáig, ha csak nem nagyon fontos.
Már 8 sor óta írom, hogy mi van, de a lényegig még nem jutottam el.
Bejött és elkezdte mondani, hogy ő most egy PICIT elmegy a városba. Az ebéddel ne várjuk, mert valószínüleg nem ér ide, de aztán 2-kor meg koncert lesz a városban, aztán meg 4-re megy a Széchenyi térre, szóval igaziból, tulajdon képpen, tehát, ő arra gondolt, hogy 8 előtt haza se jön.
Az elején még nem is kaptam észbe, aztán nekiálltunk számolgatni Nikivel és kijött, hogy legjobb esetben is 9 órára megy el - de erről ugye mindenki tudja, hogy lehetetlen..
A slussz poén az egészben, hogy a mamához azért nem jön (egy héten egyszer megyünk hozzá) mert neki dolga van - ezt mondta az anyjának.
Én azért megteszem a tőlem telhetőt és feldobom, hogy vajon, milyen lehet most a koncerten..?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.