Szintén Bojki küldte nekünk és mint, mindig, megint minőségi dologról van szó. Természetesen zene. Már maga az oldal kinézete is nagyon megnyerő, hát még a zenék. Van mindenféle válogatás, a poptól elkezdve a jazzen át, a világzenéig minden. Sok mondanivalóm nincs is hozzá. Edének köszönjük, ő az abszolút szerzője a dolognak. A képre kattintva az oldalon találjátok magatokat, onnan már csak választani kell, hogy milyen zenét szeretnétek.

 Tegnap este kaptam Bojkitól és azóta függő vagyok. Nem tudom letenni/elkapcsolni. Zseniális. Az egész albumot "megvettem", de még nem értem a végére. Gyanús hogy DeepHills album lesz belőle.

 Mostanában nem nagyon találom a zenéimet. Okosok azzal magyarázták, hogy azért, mert már kiforrottabb ízlésem van, ezért nehezebben találok olyat, ami tényleg tetszik. Talán igaz.
Tegnap viszont találtam egy egész albumot, amit szőröstől-bőröstől bekebeleztem. Egész este ez ment, és még most is ezt hallgatom.
Szokás szerint nyugis, szóval pörgés nulla, de ilyen otthon ülős, netezős, cigizős, gondolkodós estékre kiváló. Imádom. 

Az album egyébként 2004-es, szóval nem feltétlen új. Főleg Electronic, Funk, NuJazz jelleggel. Aki a sample után még bizonytalan az Myspacen is csekkolhatja őket ;)

Tracklist: 01. Ocean Floor 02. Sunrais 03. Turtleneck 04. Manihi 05. Esquema da Sophia Pt I 06. A New Dawn, A New Day 07. On The Way To Lucia's 08. Esquema da Sophia Pt II 09. Architexture 10. Metrosexual 11. Esquema da Sophia Pt III 12. Sao Paulo 13. Modernist Abode

Mivel erről az albumról sajna nincs fent semmi youtubeon, ezért másik albumról kaptok egy kis ízelítőt ;)

Aki pedig kedvet kapott volna a dologhoz, az pedig itt töltheti is az egészet ;)

 Enzo barátom már jó néhány napja/hete elküldött nekem egy elemzés az új albumról de én szar szemét szar alak, csak most raktam ki. Ennek főleg az volt az oka, hogy mielőtt kirakom, azért én is meg akartam hallgatni, hogy mégis miről van szó.
Én anno nagy Linkin Park fan voltam, de What I've done album után erősen elhatárolódtam tőlük. A mostani albumot is csak azért hallgattam meg, mert ha már Enzo elküldte, akkor illene ennyit megtennem.
Az új album pozitív csalódás volt. Igaziból enyhén negatív előítéletekkel mentem neki, de aztán egy-két szám után megnyugodtam. Azt viszont most szeretném tisztázni, hogy az album abszolút nem a régi Linkin Parkot idézi, sokkal inkább mintha egy másik banda nyomá. Egész más a stílusa, ami persze nem baj, de aki a régi bandára vágyik, az máshol keresgessen.
Most pedig jöjjön Enzo értékelése - amit még egyszer nagyon köszönök neki ;)

01 - The Requiem
Intrónak bőven jó, bár furcsa, hogy más szám szövege van benn, ez LP-nél nem gyakori. Mike-nak vicces ez a nőies hang, tényleg kitalálhatatlan.

02 - The Radiance
A Requiem végén is látszik, hogy ez tök fölöslegesen lett elvágva, mert ez így külön trackként szerintem fölösleges, pláne hogy még csak nem is igazából zene, hanem csak idézet.

03 - Burning In The Skies
Az első igazán jó szám, ami normális hosszúságú, nem túl extrém, belefér az LP eddigi stílusába, egyszóval ami tetszik. Főleg a refrén jön be ahogy elkezdi, valamelyik nap nagyon beette magát a fejembe, és ez már jó jel.

04 - Empty Spaces
Oké, értem én hogy összességében élvezhető, meg koncepció, meg átkötés, meg ilyenek, de...
hát szóval ez az eddigi legfölöslegesebb LP-szám amit hallottam. A cím tökéletesen leírja, hogy milyen a szám. Üres tér.

05 - When They Come For Me
Az első hallgatás óta azért változott a véleményem, akkor nem sok jót írtam róla. Mostanában valamelyik nap ez is fülbemászott, de azért a kedvencem nem lesz. Szóval: a legeleje nem a legjobb kezdés, aztán nekiindul, és amikor már azt hinnéd, hogy egy tök jó instrumentális számot kapsz, jön a rap. Ami egyébként annyira nem rossz sokadik hallgatásra, és nem is annyira idegen, de sokakat elriaszt. A refrén hiánya még mindig kicsit zavaró, ami viszont egyértelműen nagyon tetszik, az az úgy 3 percnél kezdődő címadós rész, az nagyon jó. És aztán onnan visszavált a motherfucker-özéshez, meg amikor már majdnem vége, egy kis keleties hangzás is bejön...háát, nem lett egy rádióbarát szám, jól írták. De azért fogom hallgatni.

06 - Robot Boy
A cím alapján tök másra számít ez ember, valami elektronikusabbra, de aztán meg egy olyan szám, mintha egy film belassított happy end képsorai alatt menne. Valami hiányzik belőle, valami olyan túl elvont, talán ettől van, hogy pár hallgatás után még mindig nem tudtam felidézni, hogy mi volt benne. A szövege nem rossz, de az egész olyan érdekes...nem lesz a kedvencem.

07 - Jornada Del Muerto
Újabb szösszenet, újabb szöveges szám, a spanyol cím ellenére japán szöveggel, ami néhol megremeg.
Ezt mondjuk még esetleg lehetett így hagyni külön, egyik szomszédjához sem illik oda, és a zenéje sem rossz.

08 - Waiting For The End
És akkor megint jön egy igazi jó szám, ami furcsamód pont hogy nem a lemez végének várását erősíti.
Ez valamit teljesen új, még szokni kell, hogy ez LP. Chaz lágy hangja, az ilyen kórusszerű versszakok benne...furcsa, de egyértelműen pozitív dal, amit azért látszik is hogy sokan megkedveltek az albumról. "The hardest part of ending is starting again" < ez meg tetszik.

09 - Blackout
Nehogy véletlenül is legyen 2 jó szám egymás után az albumon...ahogy nagy nehezen elkezdődik az első versszak, még valami jóban reménykedhetsz, de aztán annyira nagyon zúzós-screamelős akar lenni, hogy az már rossz. A legszörnyűbb része a számnak, amikor a "blackout" kiáltások összevissza vannak szkreccselve, de az szerencsére rövid. Aztán jön egy egész jó lágy rész, ami kitart a végéig. Lehet, hogy az előző szám címe erre a számra vonatkozott? Eddig a legkevésbé tetsző normális hosszúságú szám, na.

10 - Wretches And Kings
Az egyetlen frankó idézetes rész az albumon, ahogy Savio beszédéből átvált a zenébe, az ügyes. A számot volt idő megszokni, és ha elvonatkoztatunk attól, hogy ez LP, egész jó kis underground muzsika. A refrén egyértelműen megmenti, de azért ez nem a Linkin Park fő vonala. Egyszóval nem rossz, bár az a tény, hogy a 2.maxi volt, egy kicsit felhúzza, legalábbis én jobban kedvelek valamit amit már többször hallottam, és volt időm megszokni. Csak a régebbi hibás dalszöveget jegyeztem meg, ez az egy gond...

11 - Wisdom, Justice, and Love
Ha csak a Requiem, a JDM meg ez lenne rövid nemzenés szám az albumon, akkor azt mondom oké, mert ez még elmegy a cím ismételgetésével, amolyan mottónak jó. Az eltorzított hangon meg se lepődünk.

12 - Iridescent
Szép szám, zongorás, éneklős, a végére egészen bekeményedős, ritmust is kap, a szövege sem rossz. Az eddigi LP-khez képest furcsa, az albumhoz képest nem igazán, de pozitív értékelésű nálam egyértelműen.

13 - Fallout
Mint a Requiem, csak nem intró. Akkor meg minek? Az elektronikusan eltorzított hang még az első 3 alkalommal majdnem vicces volt, de ez már megint egy fölösleges track. Jó, tudom, koncepció, és egybe kell meghallgatni, majd olyan is lesz.

14 - The Catalyst
Ez a szám kapta a legtöbb időt a kiértékelésre, és így azért nem húznám le annyira, mint egyesek. Na jó, amúgy se: egész jó. Az első szakasz utáni tuctucos rész még mindig nem kéne bele, de a többivel szerintem semmi gond: van benne erős Chester-hang, lágy rész, ismétlős rész, hosszúságban már majdnemhogy túl jó. Hogy egy katalizátor mit keres egy lemez utolsó előtti helyén, azt nem tudom, de bemutatkozó maxinak jó volt, mivel vannak jobbak és rosszabbak is nála. Többet nem írnék, mert ezt a számot már több mint 1 hónapja ismerik a rajongók, mindenkinek kialakult véleménye van róla.

15 - The Messenger
Meg nem mondtam volna elsőre, hogy ez Linkin Park, esetleg ha Chaz hangját felismerem (mellesleg el is hiszem, hogy ennél elcsuklott a hangja néhányszor). Olyan Dead By Sunrise szinten kellemes, ugyanakkor azért üvöltés is van benne. Az a vonal, amit a Burning In The Skies, az Iridescent és ez képvisel, egész érdekes lenne egy albumnyi mennyiségben, bár lehet hogy megunnánk. Mindenesetre ez egy ilyen félhosszú, egész szép szám, ami ugyan szintén más, mint az eddigiek, de egy pozitív befejezése az albumnak.

 Mint azt már korábban elhintettem új társsal bővült a blogketrec. A többi blog is kapott egy kis vérfrissítést az utóbbi hetekben és vele párhuzamosan csináltam a DeepHills blogot is.
A lényege az lenne, hogy naponta, de legalább hetente többször kapjatok zenét is. A blog nem csak az én kezem munkája lesz, hanem a tiétek is. 
A DeepHills oldalon belül találtok egy Send Me fület is ahol ajánlhattok nekem képet, zenét, linket, videót, vagy akármit. Természetesen ez átmegy egy moderáláson is, de akinek van zenéje az bátran küldje és én meglesem. A cél hogy egy rendszeresen frissülő zene blogot tudjunk összehozni.

Természetesen az album méretű DeepHills különlegességek továbbra is csak ide fognak kikerülni, de az egy-egy számos klasszikus, ismerős, bulizós, vagy épp csak tetszetős számok oda kerülnek majd ki.
A frissítés egyszerre történik a Stron49, illetve a Candy oldallal. Így igyekszem naponta új zenét, képet és néniket mutatni nektek.
Sajnálatos - vagy nem - de az SQDB oldalt levettem a listáról, mivel annyira nem volt időm csinálni, és mivel nem is nagyon jött rá content - vagy ha jött is, azt meg basztam kirakni - hogy inkább szüneteltetem egy kicsit.

Az új blog mellé dukál új ikon is. A jobb sidebar új gombokat is kapott az oldalakhoz. Mivel az egész blogon mozgó gombok vannak, most ezek is mozgó gombok lettek. Ha föléjük mész, akkor mindegyik mást csinál. Tessék megnézni és használni őket.

Remélem tetszenek az új gombok és persze az új blog. A Send Me gombot/lehetőséget pedig tessék használni, és nyomassátok ti is a zenét.

 Készülök már valamire egy ideje és most úgy tűnik, hogy elérhető közelségbe került a dolog. Még nem akarok semmit mondani, és aki tudja már hogy mi lesz, azokat szeretném megkérni, hogy ne is mondják el, amíg én nem hozom napvilágra.
Egyelőre legyen elég annyi, hogy a DeepHills rovat új köntösben fog jelentkezni, sokkal sűrűbben. A nagyon ütős darabok persze a megszokott módon kerülnek majd ki, cover, tracklist, stb, de a csak simán kurvajó számok kapnak egy kis vérfrissítést. 
Sőt, a dolog még inkább múlik majd rajtatok is, mert lehet majd beküldeni, vagy inkább ajánlani - mert ami nekem nem jön be, az kegyetlen mód, fennmarad a szitán. 

Stay tuned! Hamarosan jön majd még infó, addig pedig készítsétek a zenéiteket, mert hamarosan szükségetek lesz rá.

 Nagyon régen volt már igazi DeepHills album, de most megint találtam egy egész albumot, ami szőröstül-bőrüstöl jöhet. A legutóbbi, Morricone album is csak nagyrészt volt jó, de ez a mostani.. Katarzis. 
Viszonylag nyugis, de rengeteg pörgős rész is van benne és háttér "zajok".. szerelmes vagyok beléjük..
A stílusát tekintve Broken beats, Downtempo, Electronic és NuJazz. 
Van itt pár elég meggyőző ajánlás is, mindenféle újságoktól/és egyéb médiáktól:

“can only be described as a beautiful noise” – BBC Introducing in Scotland (Album of the Month for September)
“a highly emotive, celluloid-inspired journey through one of the greatest films never made” **** – The Skinny Magazine
“a soundscape that truly envelops you” **** – The Sunday Express
“every bit as jaw-dropping as DJ Shadow’s Endtroducing” – The Daily Record
“a gem, a chattering, pulsating collection” **** – Is This Music? Magazine
“these are lullabies primed to pounce when the clock strikes midnight” 7/10 – Clash Magazine
“Stunning stuff” – iDJ
“The stunning debut from Tru Thoughts will blow you away” – XYZ Magazine

Nincs más hátra mint a tracklist, a cover és a sample.

Tracklist: 01. Antiphon 02. Dust 03. Footsteps 04. Out Of Nowhere 05. Stammer 06. Strange 07. The Windfall 08. Tired & Awake 09. Undergrowth 10. Wandering(hallgasd!) Myspace Facebook Letöltés itt!

 Én nem vagyok nagy Ákos fan, sőt.. De azt kell hogy mondjam, ez a szám nagyon a helyén van. Tegnap mutatta Bojek, szóval neki megy a pacsi ;) Feltétlen hallgassátok, ha Ákos fanok vagytok, ha nem.

 Amikor először megláttam az volt az érzésem, hogy egy ilyen neves zeneszerző munkáját hogy merészeli akárki is elcsúfítani és belenyúlni, de azért mégis leszedtem az albumot és az azóta is függő vagyok.
Két CD-s verzió, szóval relative elég sok szám fent van rajta és elég durván jó mind. ("verifákéböl") Rakok ki Sample-t szóval azt hiszem nem is kell mást mondanom. Tessék hallgatni és tölteni. Az első album 80 mega, a második kb duplája.

 Én már nagyon vártam a 20-án megjelenő albumot, mert  hát valljuk be az Echoes single eléggé megpörgette a hangulatot - még akkor is, ha már szarrá hallgattuk.
Az album nem hozott amúgy nagy megelepetéseket. Folytaták ugyan azt a vonalat, amit eddig. Picit elvont, picit "new rave", picit zajos, picit dübörgős, de végső soron bejövős.
Extra információként meg kell jegyezni, hogy a kiadó azt kérte hogy a számok egy részét vegyék újra mert "nem elég poppos". Szóval igaziból nem tudni, hogy milyen is volt erdeti Klaxons elképzelés. Az viszont biztos hogy így is elég erős lett.
Tessék hallgatni. Az Echoes-t nem rakom be mégegyszer, mert Niki tuti kinyírna - mert én egyfolytában azt hallgatom, ő meg már agyvérzést kap. Ezért inkább kaptok az albumról mást ;)

1. Echoes 2. The Same Space 3. Surfing The Void 4. Valley of The Calm Trees 5. Venusia 6. Extra Astronomical 7. Twin Flames 8. Flashover (hallgasd!) 9. Future Memories 10. Cypherspeed

Itt van egy kis sample az albumról ;) Flashover

Aki pedig szeretné letölteni, meghallgatni az egészet, annak itt a link ;)

Letöltés itt!