Elért a végső pánik. Már itthon is azt csinálom, mint a suliban. Semmi semmi semmi. Ma annyi mindent terveztem, de gyakorlatilag nem sok minden lett belőle. A nyelvtan tételt befejeztem és el is küldtem végítéletre, majd meglátjuk mi lesz belőle. 
Terveztem, hogy tanulok majd töri tételeket, de eddig semmi, terveztem hogy írok közgáz beadandót, de szintúgy semmi, és terveztem, hogy tanulok irodalmat. Semmi.

Inkább dolgozgattam picit és van is némi előrelépés, majd meglátjuk mire lesz elég. De most már azon a ponton vagyok, hogy egyiket se akarom folytatni/elkezdeni. Igaziból hisztis vagyok. Szerintem elmegyek futni. Legutóbb Nikivel voltunk és mérhetetlen módon lenyugodtam tőle. Ez lesz a legjobb. Utána kitisztult fejjel állok neki megint a dolgoknak. Ha mázlim van, akkor addigra valaki tölt fel kidolgozott töri tételt. Ha nem akkor maradok a netes kramancoknál. 

Még másolok zenét a telómra, átvedlés és go! 
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.