Megan Fox megértette, miért utálják a nők

A színésznő szerint azért nem kedvelik nőtársai, mert túlságosan szép. Megan Fox a New York Times Magazine számára adott interjújában elmondta, vele csupán az lehet a probléma, hogy szép. Vagyis a rossz megítéléséhez semmi köze sincs ahhoz, hogy Hitlerhez hasonlított a Transformers rendezőjét, Michael Bayt. „A lányok azt gondolják, egy ribanc vagyok, pedig 18 éves korom óta ugyanabban a kapcsolatban élek. Az a probléma, ha úgy gondolják, hogy vonzó vagy, akkor egyúttalhülye vagy kurva vagy, vagy éppen egy hülye kurva” – fejtette ki elméletét a 23 éves Fox, aki szerint, ha csupán egy átlagos szépséglenne, nem szerzett volna ekkora hírnevet.

via index.hu

Valahol megértem, mert ma aki jobban néz ki az tényleg vagy hülye vagy kurva. Na jó ez talán picit erős, de ha még hülye is vagy, akkor biztos hogy a kurva jelző is mellé szegődik.
Ennek ellnére én sem az eszéért szeretem Megant, de egy ilyen nyilatkozat után nőtt a szememben. Legalább tudja hogy hogy működnek a dolgok a világban :)

CHAPTER VII.

Valami nagyon nyomta kb deréktájon. Még forgolódott egy kicsit és önkéntelenül odanyúlt, hogy kitapogassa mi az a megálltalkodott dolog ami miatt még vasárnap se tud aludni.
Nem bírta tovább. Valami nyújtózkodás félét csinált, de az ágy vége valahogy közelebbinek tűnt, mint tegnap este, és beleütközött a lába. A kezével meg a párna csücskét markolta, mintha muszáj lenne. Kicsit még babrált a takaróval, aztán megpróbált erőt venni magán, hogy felüljön, ennek persze semmi értelme nem volt, mert nem sikerült elsőre.
Aztán mégiscsak sikerült felkelni, pontosabban felülni az ágy szélére, de akkor meg rájött, hogy mivel reggelre mindig lehűl a levegő, a fűtést meg lejjebb vette tegnap este, a padló áthűlt egy picit. Ahogy letette a talpát, rögtön vissza is húzta , aztán persze le kellett tenni. A dolgok még nem voltak tiszták teljesen. Mintha még ki lenne száradva a szeme és nem látna teljesen jól. Meg kellett dörzsölnie, hogy javítson valamit a helyzeten.
Odalépett az asztalához, ahol a laptopja hevert, és felnyitva konstatálta, hogy mivel egész este töltőn volt, meglepő módon fel van töltve az akksi.
Elindult a konyhába és rögtön a cigije felé nyúlt. Az asztalon még volt egy kis kávé, amit ugyan nem ő főzött, de mivel már senki nem volt a házba - ez persze nem volt biztos, de mivel semmi zaj nem volt, mit sem törődött azzal, hogy van itt valaki vagy sem – magáénak vélte. 
Felvette a füles bögrét. Az a kampós fülű, üveg edény volt, ami a kávéfőzők alá illik. Gyorsan kiöntötte egy bögrébe, majd bedobta a mikróba 1 perc 15 másodperce. A vastag falú bögréje volt, azért kellett neki ennyi idő. Valami minta is volt rajta új korában, de a mosogatógépben az idők során lekopott róla. Valami karikatúra és “a legjobb ..”, már nem is tudta mi volt az ami rajta volt. Miközben ezen tűnődött,  a mikró hármat sípolt, jelezve, hogy kész a kávé.
Kivette, és az asztalra tette. Átfordult a konyha másik feléhez, a “kamra” polchoz. Ő csak így hívta, mert nem volt rendes kamra, csak egy kisebb polc, amin mindenféle konyhai holmi volt, mint például só, cukor, olaj, ecet, régi tojástartók és mindenféle kacat, no meg persze a nagyi féle lekvárok, amiket soha nem bontottak fel. Főleg azért mert nem ettek lekvárt, most meg már azért nem, mert megbuggyantak, és a tetejükön nercbundákat megszégyenítő bunda bolyhodzott.
Felkapta a cukrot meg a tejport és visszafordult az asztalhoz. Leült és miközben fél kézzel az ízesítéssel babrált, addig egy újságot húzott maga elé a másik kezével. Nem akart olvasni vagy ilyesmi, inkább csak kényszeres, rutin mozdulat volt, ami a reggelek részét képezte. Aztán miközben mégis talált valamit az újságban a bögréért nyúlt, és lassan a szájához emelte,de hamar rájött, hogy ez nem az ő kávéja, hanem valami tegnapról itt maradt, kihűlt tea. Felvette a sajátját és kortyolni kezdte az alulról gőzölgő kávét.
Az órára pillantott, 8:37 volt. Gondolt rá, hogy bekapcsolja a rádiót, de messze volt, és a kávé még nem ért le, hogy bármi hatást kifejtsen.
Már épp megitta a kávéját mikor zajt hallott. Picit meglepődött, de semmi nyoma nem volt ijedtségnek az arcán. Pár perc beletelt mire megjelent az ajtóban Jack. Bőrigázva.

Elég beteg dolgok, lessétek.

Egy igazi legény-lakásba való vekker.

Már megint. Hazajövök, mit tudom én, ténykedek, mondtam neki, hogy az ajándékát majd akkor ha apu is hazajött, mert közös, és kérdezem, hogy ő gondolt e már valamit apunak, vagy van e valami ötlete? Mert ugye apu meg 17-én született. Erre anyu: “miért gondoltam volna?” “nem elég hogy még életben vagyok.?”
Most erre mi a faszt mondjak de komolyan? Miért gondoltál volna? Mert a férjed, te ..!
A még életben vagyokhoz egy kis magyarázat. Megint hazajött, mert “rosszul” volt. De azért jógára megy el tud menni, de a szentbeszéd az megy. Ha valami van, akkor jaj, neki milyen rossz. Nekem is rossz, hagyja abba!
Meg mindig  a munkahelye. LESZAROM! Nem érdekel. Egyszerűen nem érdekel, hogy mit csinálta  sok a ostoba, engem is vesz körül épp elég. És nem azért mondja, hogy tanácsot kérjen, hanem azért hogy mondja, mert szóhoz sem jutsz. Az se zavarja, ha közbe tök mást csinálsz. Nekem azért le szokott esni, ha valaki nem figyel rám, de úgy tűnik neki ez se baj. Néha már úgy érzem, hogy direkt azért csinálja, hogy idegesítsen minket.
Na mind1, megettem 6 kiflit 2 kefírrel és 3 paradicsommal, szal most rendbe vagyok. De bezzeg szivart nem tudtam venni, hogy b meg. Nem baj, nyugodt vagyok, pihenek egyet.

A klip az valami szörnyű szerintem, de a zene elég jó. Nekem bejön. Kicsit MGMT-re emlékeztet, vagy nem is tudom. Lessétek, vagy inkább ne, csak hallgassátok.