Mindbreak :: Bőrigázva

2009.11.13. 20:34

 

CHAPTER VII.

Valami nagyon nyomta kb deréktájon. Még forgolódott egy kicsit és önkéntelenül odanyúlt, hogy kitapogassa mi az a megálltalkodott dolog ami miatt még vasárnap se tud aludni.
Nem bírta tovább. Valami nyújtózkodás félét csinált, de az ágy vége valahogy közelebbinek tűnt, mint tegnap este, és beleütközött a lába. A kezével meg a párna csücskét markolta, mintha muszáj lenne. Kicsit még babrált a takaróval, aztán megpróbált erőt venni magán, hogy felüljön, ennek persze semmi értelme nem volt, mert nem sikerült elsőre.
Aztán mégiscsak sikerült felkelni, pontosabban felülni az ágy szélére, de akkor meg rájött, hogy mivel reggelre mindig lehűl a levegő, a fűtést meg lejjebb vette tegnap este, a padló áthűlt egy picit. Ahogy letette a talpát, rögtön vissza is húzta , aztán persze le kellett tenni. A dolgok még nem voltak tiszták teljesen. Mintha még ki lenne száradva a szeme és nem látna teljesen jól. Meg kellett dörzsölnie, hogy javítson valamit a helyzeten.
Odalépett az asztalához, ahol a laptopja hevert, és felnyitva konstatálta, hogy mivel egész este töltőn volt, meglepő módon fel van töltve az akksi.
Elindult a konyhába és rögtön a cigije felé nyúlt. Az asztalon még volt egy kis kávé, amit ugyan nem ő főzött, de mivel már senki nem volt a házba - ez persze nem volt biztos, de mivel semmi zaj nem volt, mit sem törődött azzal, hogy van itt valaki vagy sem – magáénak vélte. 
Felvette a füles bögrét. Az a kampós fülű, üveg edény volt, ami a kávéfőzők alá illik. Gyorsan kiöntötte egy bögrébe, majd bedobta a mikróba 1 perc 15 másodperce. A vastag falú bögréje volt, azért kellett neki ennyi idő. Valami minta is volt rajta új korában, de a mosogatógépben az idők során lekopott róla. Valami karikatúra és “a legjobb ..”, már nem is tudta mi volt az ami rajta volt. Miközben ezen tűnődött,  a mikró hármat sípolt, jelezve, hogy kész a kávé.
Kivette, és az asztalra tette. Átfordult a konyha másik feléhez, a “kamra” polchoz. Ő csak így hívta, mert nem volt rendes kamra, csak egy kisebb polc, amin mindenféle konyhai holmi volt, mint például só, cukor, olaj, ecet, régi tojástartók és mindenféle kacat, no meg persze a nagyi féle lekvárok, amiket soha nem bontottak fel. Főleg azért mert nem ettek lekvárt, most meg már azért nem, mert megbuggyantak, és a tetejükön nercbundákat megszégyenítő bunda bolyhodzott.
Felkapta a cukrot meg a tejport és visszafordult az asztalhoz. Leült és miközben fél kézzel az ízesítéssel babrált, addig egy újságot húzott maga elé a másik kezével. Nem akart olvasni vagy ilyesmi, inkább csak kényszeres, rutin mozdulat volt, ami a reggelek részét képezte. Aztán miközben mégis talált valamit az újságban a bögréért nyúlt, és lassan a szájához emelte,de hamar rájött, hogy ez nem az ő kávéja, hanem valami tegnapról itt maradt, kihűlt tea. Felvette a sajátját és kortyolni kezdte az alulról gőzölgő kávét.
Az órára pillantott, 8:37 volt. Gondolt rá, hogy bekapcsolja a rádiót, de messze volt, és a kávé még nem ért le, hogy bármi hatást kifejtsen.
Már épp megitta a kávéját mikor zajt hallott. Picit meglepődött, de semmi nyoma nem volt ijedtségnek az arcán. Pár perc beletelt mire megjelent az ajtóban Jack. Bőrigázva.

 

süti beállítások módosítása