Már megint. Hazajövök, mit tudom én, ténykedek, mondtam neki, hogy az ajándékát majd akkor ha apu is hazajött, mert közös, és kérdezem, hogy ő gondolt e már valamit apunak, vagy van e valami ötlete? Mert ugye apu meg 17-én született. Erre anyu: “miért gondoltam volna?” “nem elég hogy még életben vagyok.?”
Most erre mi a faszt mondjak de komolyan? Miért gondoltál volna? Mert a férjed, te ..!
A még életben vagyokhoz egy kis magyarázat. Megint hazajött, mert “rosszul” volt. De azért jógára megy el tud menni, de a szentbeszéd az megy. Ha valami van, akkor jaj, neki milyen rossz. Nekem is rossz, hagyja abba!
Meg mindig  a munkahelye. LESZAROM! Nem érdekel. Egyszerűen nem érdekel, hogy mit csinálta  sok a ostoba, engem is vesz körül épp elég. És nem azért mondja, hogy tanácsot kérjen, hanem azért hogy mondja, mert szóhoz sem jutsz. Az se zavarja, ha közbe tök mást csinálsz. Nekem azért le szokott esni, ha valaki nem figyel rám, de úgy tűnik neki ez se baj. Néha már úgy érzem, hogy direkt azért csinálja, hogy idegesítsen minket.
Na mind1, megettem 6 kiflit 2 kefírrel és 3 paradicsommal, szal most rendbe vagyok. De bezzeg szivart nem tudtam venni, hogy b meg. Nem baj, nyugodt vagyok, pihenek egyet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.