Soha életemben nem fogom megérteni, hogy vajon mire is jók a romantikus filmek. A nők részéről egy hamis világképet alakítanak ki olyan faszikról, akik nem is léteznek. Ez nem azért mondom, hogy egy faragatlan fasz vagyok, hanem azért mert nincs olyan férfi, mint ezekben a filmekben. Aki mégis ilyen, az meg vagy buzi, vagy tényleg nincs belőle sok.

A férfiakat meg csak még jobban felbosszantja, hogy ezt mutatják a filmekben, mert a pasik meg úgy érzik, hogy ezzel felállítanak nekik egy lécet, amit meg kell ugrani. Holott nem kell. 
Nem arról beszélek, hogy minden pasi egy fasz - hozzáteszem van egy-kettő - még nő is - de olyan pasi aki 2 hét után "örökké szeretni foglak" és megkéri a kezét, vagy az esőben térdel le elé, ilyen nincs.

A youtube persze tele van olyan videókkal, hogy az adott negyedévben melyik amerikai minta pasi épp milyen vicces és persze kurva romantikus módon kérte meg a felesége kezét, de ez is csak egy feltűnési viszketegség. Biztos vagyok benne, hogy az ilyenek még az esküvő napján is megnézik, hogy hányan látták, hogy miként kérte meg az asszonyt.

A romantikus filmekre visszatérve, több szempontból is értelmetlenek. Mivel a szerelem alapjában véve nem egy bonyolult dolog, így nagyon nehéz ennyi filmes év után még újat mutatni benne. A szerelem lényege, hogy olyan hülyeségeket is megcsinálsz valakiért, amit egyébként nem.

Mivel minden romantikus film arról szól, hogy minden happy, aztán kiderül, hogy mégse, közbe mindkét fél talál valaki mást, majd aztán rájönnek (előbb az egyik, aztán a másik), hogy mekkora baklövést követett el, majd végül mindketten belátják, hogy kit szeretnek igazán és aztán végül valami romantikus helyen záródik a film. 

Kasszasiker és mindenki boldog. Az ilyen filmek lényege, hogy becsábítsák az ártatlan kis párokat a mozikba, akik még az ilyen és ehhez hasonlatos modern elvárásoknak akarjanak megfelelni, mert azt hiszik, hogy egy kapcsolat attól lesz jó, hogy elmegyünk olyan közös programra, amiről mindketten tudjuk, hogy az egyik fél nem vágyik rá.

A nő tudja, hogy a férfi csak az ő kedvéért harcol végig egy romantikus filmet - és csak a szexes, hányós, és disznó vicceken röhög majd - és a férfi is tudja, hogy csak azért mentek el autókiállításra, mert a férfinak ez a heppje.

És itt el is érkeztünk arra a pontra, hogy a szerelem miért is akkora nagy hülyeség a maga nemében. Közös kompromisszumok mellett felelünk meg másoknak, hogy aztán nekünk is megfeleljenek. 
Ezzel még mindig semmi baj sincs. 

Lassan három év boldog kapcsolat után írom ezeket a sorokat és pontosan tudom, hogy mit utálok a Nikiben és többé kevésbé tudom, hogy ő mit utál bennem. Ettől függetlenül mindketten elviseljük a másik hülyeségét a sajátunkért cserébe. Én elhallgatom, ahogy japánul énekel, ő meg filmeket néz velem :D

A bajom, amiért ez az írás most készül a média gépezet. Miért kell megfelelni olyan elvárásoknak is, ami gyakorlatilag nem is létezik, csak a filmekben?! Miért hiszik azt az emberek, hogy az a normális, hogy egy hét után az örökké jön. Persze lesz majd meglepetés pár hónap elteltével. 

És persze az is normális, hogy vad idegen lányok, vad idegen hapsikat szopnak le a parkban a buli után. Nem tudom hova tart ez a világ, de érdekes lesz majd figyelni a gyerekeinket, és a gyerekeink gyerekeit, hogy egy ilyen elferdülő világ hova vezet. 

50 éve azon voltak felháborodva, ha valaki elvált, most meg azon, hogy ki mekkora kurva - férfiak is. De mi lesz mondjuk még 50 év múlva? Nem merek belegondolni.

Romantikus film, a filmvilág jelenlegi talán két leginkább manipulatív főszereplőjével és még tényleg azt vártuk, hogy majd jó lesz? A film bizony jó lett. Romantikus filmnek egész kiválló, film-filmnek viszont siralmas.

Az emebr alapvetően általában cél nélkül ül le romantikus filmet nézni, mivel pontosan tudja már hogy mi lesz a vége. Az első olyan film, ami nem happy end volt, talán a 500 days of Summer volt, de végső soron annak se lett drámai vége, mert hiszen jött a várva várt Ősz.
Justin Timberlake az évek során a cuki kis előadóból férfivá lett, ami persze ahhoz vezet, hogy az eddigi 13-18-as rajongó korosztályt sikerült kitolni egészen a 30-as hölgyekig.
Mila Kunis pedig Mila Kunis és akkor is minden faszi odaág lenne érte, ha 10 évvel idősebb lenne. Igzaiból rá nem lehet konkrét példát mondani, hogy miért és milyen korosztály nézi. Egy fasza csaj és pont. Mindenki dugná szereti.

A filmben a legnagyobb csel az volt, hogy nem simán kliséket alkalmaztak, hanem fordított kliséket. Ennek az a lényege, hogy pár percig még el is lehet hinni, hogy most akkor ez nem egy olyan szokásos amerikai film, amiben a végén összejönnek. Aztán másfél órával később rájössz, hogy de, ez pontosan egy olyan filmt. 
A vége már csak vigyázat spoiler hab volt az egészre, mikor egy flashmobon kéri meg a kezét, ja nem nem kéri meg, mert az ma már nem menő.

Justin Timberlake amúgy szerintem tehetséges, Mila Kunis meg eyecandy. Végső soron kaptunk egy tökéletes vasárnapi filmet (ott basztam el, hogy még csak szombat van), amit pont meg lehet nézni a kedvenc barátnőnkel és lehet röhögni a szex poénokon, ami ugye senki nem csinál - vagy csak tagadja. 

Az egyetlen szereplő, akin sokat és jókat lehetett röhögni az Woody Harrelson volt. A buzi simán megy neki. Mondjuk a színészi tehetségéről már a Zombieland-ben tudomást szerezhettünk. A filmben egyébként megjelenik Richard Jenkins is, aki itt is hozza a formáját. 

Összeségében kaptunk egy normálisnak nevezhető romantikus filmet, ami nálam továbbra se elég 4/10-nél többre.