Már nem nagyon tudok, milyen címet adni a Jedlik üdülőközpontban eltöltött napjaimnak, mivel lassan már a blog.hu is visszadobja a Semmi címeket, mondván, hogy az összes s, e, m és i betűjüket erre használtam el és egyszerűen nem lehet többször leírni már.
Tudni illik, hogy a hétfői napomon egyetlen olyan óra van, ami megér némi figyelmet, ez pedig a történelem. Lévén, hogy én már múlt órán feleltem, ezért ma abból se kellett.
Ezt megerősítendő, még óra elején rákérdezett, hogy ugye nekem már van jegyem, és mivel a válasz természetesen igen volt, ezért békén is hagyott az óra hátralevő részében. 

Tehát tulajdonképpen a nap egyetlen izgalmas pontja az az 5 perc volt, amíg nem vált nyilvánvalóvá, hogy ma se fogok felelni. Innentől kezdve persze ott se csináltam semmit - még ha akartam se tudtam volna, mivel feleltette a többieket, akiknek meg persze nem volt jegyük.

Most hogy már mindenki tisztában van az én nagyszerű életemmel és az eget rengető és rendkívül izgalmas napommal, már nyugodtan hajthatom a buksim a párnámra. 
A lófaszt! Még videót vágok. De ne sajnáljatok, mert kivételesen ezt pl. imádom csinálni. Ha majd lesz konkrét anyag belőle, akkor úgy is kapjátok majd ide is.

Amúgy ha valaki azt mondja nekem mondjuk 5 éve, hogy én abból fogok élni, hogy videókat vágok és photoshopban művészkedek, tuti képen röhögöm. Ezért szoktam azon is elszörnyülködni, mikor azt mondják, hogy egy kurva vagyok..