Paradicsom a semmi közepén - Lakás Mexikóban
2011.04.15. 21:01
Mindig is akartam egy ilyen lakást. Csak hétvégi háznak, vagy ilyesmi. Ahova az ember olyankor megy, amikor már mindenből elege van és csak ki akar ülni a teraszra és elszívni egy jó cigarettát, bámulni a homokot, és inni valami italt.
*
Jack nem igen volt társasági ember. Nem nagyon tudta kimutatni az érzelmeit, pont ezért nem is nagyon akart belefolyni az emberek dolgaiba. Most még inkább tudatosult benne ez, mivel most pont egy ilyen vita miatt kényszerült eljönni otthonról.
Nem akart mást csak egy kis nyugalmat. Nem akart mást, mint kiülni az üreg bőr kanapéjára és bámulni a csillagokat a félsötét égen.
Ahogy kint ült a teraszon és világító medence kékjébe merengett, a lányok jutottak eszébe. Lenyúlt maga mellé a kőre és felvette a már jócskán meggyűrődött cigis dobozát és kicsit megütögette, hogy előkotorja belőle az utolsó szálak egyikét.
Egy mélyet szippantott, jól megízlelte a száraz levegőt, majd a szájába vette a cigarettát.
Megszokásból még meg is nyalta a végét és csak aztán fordította a szájába. Egy régi kopott öngyújtót vett elő a bal zsebéből és rágyújtott.
Egész hangosan vélte hallani a dohány hangját ahogy a lángban hirtelen felparázslik a levegővételre.
Aztán csak kifújta a füstöt az éjszakába.
Hasonlóan telt a következő pár óra is. Hajnaltájt mindketten kijöttek, hogy a medencében dugjanak egyet.