Ma jutott eszembe, hogy mi lett volna, ha az ifjú koromat nem a 2000-es években kell eltöltenem, hanem mondjuk egy évtizeddel korábban. Arra jutottam, hogy masszív szétcsapós bulik lettek volna. 
Ma egy rakás régi számot meghallgattunk és szembesültünk vele, hogy mikor ezek fénykorukat élték, akkor még csak kis pöcsös nyomik voltunk, valahol 7-8 éves korunk környékén. 
A mai napig emlékszem, hogy a nővérem egyfolytában a VIVA TV-n lógott (hozzá kell tennem, hogy nem a mai SP - Fluor Tomi kombós verzió volt még akkor), amit akkor én még nem értettem. Nekem valahogy sokkal fontosabb volt az, hogy a terep, vagy a verseny kereket teszem a kocsira, amit épp akkor építettem legóból. 

Egy szó, mint száz: voltak azért fasza zenék a '-90-es években is. Legyen erre példa egy Gigi D'Agostino klasszikus. L'Amour Toujours