Kiskutya
2010.12.07. 19:46
Ma én/mi voltunk a világ szégyenei mert nem fogadtunk be egy kiskutyát. What a pitty. Igaziból nem konkrétan erre az egy kutyás dologra akarok kitérni, hanem arra, hogy utálom ezeket a manipulatív szarokat, amivel nem lehet mit kezdeni. És nem, nem sajnálom őket. Csak egy kicsit, de ne hogy már nekem legyen szar napom amiatt, mert egy ostoba ember kirakott az utcára egy kutyát/cicát/beteg kisgyereket.
Nagyon szomorú, hogy ilyen a világunk, de én meg még annyira se tudok vele mit kezdeni mint azok akik kirakták.
A másik ilyen dolog a beteg kisgyerek, akinek már csak 100 000Ft kell a gyógyuláshoz, és az én segítségemre is szüksége van. NEM! NEM! NEM!
Az egyik dolog az, hogy a pénzek jelentős része rendszerint nem oda vándorol ahova kéne, a másik meg az hogy nekem is van elég gondom, amiben igazán segíthetne mindenki. És itt most nem olyan dolgokra gondolok, hogy nem tudom megvenni a legújabb Hello Kitty-s táskát meg az új jövő nyári Converse cipőt, hanem. Mindegy.
Szóval a következőkben megkérnék mindenkit, hogy NE KÜLDJÖN NEKEM se iwiw-en, se facebook-on kérelmet, segítséget, linket, meg körlevelet, hogy kinek kell segíteni és hogy milyen noname koncertekre menjek el, és hogy nyerjek iPhone 4-est. Nem akarok semmit.
Köszöntem a figyelmet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
