Napszemüveg, lemenő nap, laza, nyugis zene csicsereg a fülben, és őszhöz hasonlatos levélsodrás az uton, miközben a képzeletem elött meztelen lányok futottak szembe a narancs égbolt elött...
Szinte hallom a bütykök kopogását az uton, miközben minden tekerésnél újabb lendületet adok a gépnek.
Az út néhol még vizes, de a tükröződő tócsák csak még szebbé teszik a képet. A sűvítő szél szelíden simogatja a fülem tövét és a száguldó autók sikolya elvész a csendben.
A kontraszt skála toppon, a színek picit invertek.
Egy tóparton állok meg pihenőre, és a még befagyott vízet szemlélem. A jégre dobott koppanó kavicsok mély hangját csak a néhol roppanó, olvadó jég töri meg.
Cicák jönnek...
Majd indulok. Pár perc néma tekerés után a gondolataim hazatérnek.

[caption id="" align="aligncenter" width="500" caption="first.ride"][/caption]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.