Imádom az olyan pendriveokat, amik valami kreatív csomagolásban kerülnek a gazdájukhoz. Ebben a film-tekercs burokban legalább biztosan tudni fogjuk majd, hogy ez a családi fotóalbum és nem a pornó szörvájvör pack.
A tekercsekre cirka 1000 fénykép fér el ha nagy felbontásban csináljuk őket. Ez alatt 10-12MP-t értek. Miután már mindenki kis számolásba kezdett, már elmondhatom, hogy 4GB-osak. Akárhogy is számoljuk, ez bőven több, mint egy normál film kapacitása. Éljen a digitális korszak!
Képek a tovább után :)

 Gondolom mindenkinek egyértelmű, hogy miért is kell valakinek egy ilyen eszköz. Mint ahogy az is teljesen logikus, hogy ez nem egy vicc. Az ilyen USB csipeszekre azért van szükség, hogy ha esetleg hirtelen annyi információ áramlana a világból a buksinkba teregetés közben, akkor se legyen semmi gond. Nincs más dolgunk, mint egy laza kézmozdulattal bedugni a laptopba a csipeszt, ami a kezünk érintéséből átszippantja az adatokat a memóriába, ahonnan aztán a gépre továbbíthatjuk. 

Természetesen a chip-csipesz rendkívül hasznos más alkalmakkor is. Ha például a délutáni futás közben a mellbimbónkra csíptetjük (értelem szerűen a jobbra), akkor az aktuális megtett útvonalat, lépésszámot, pulzust, és időt is méri. Hazaérve pedig felcsíptethetjük vele az izzadt pólónkat.

További előnye, hogy ha kettőt rendelünk, akkor rögtön nem kapunk mellé semmit. Köszönöm a figyelmet.