Kata.

ps - Azért az a beszarás hogy ez még üzemel. Még mindig!

Elengedtem. Eltűnt. Tönkrement.

Rátaláltam. Sosevolt. Jóbalett.

Kerestem. Nem volt. Rosszul esett.

Nem kerestem. Megtaláltam. Átvert.

Megtaláltam. Tönkretett. Örök.

Ez történt azóta. Elkezdtem még egy könyvet. Sok okost dologot beleírtam. Átgodnoltam, hogy mi miért történik és hogy is működik ez a dolog. Soha nem fogom kiadni.

Menjetek és engedjétek el. Vagy ha kell fogjátok meg örökre. (majd elszalad)

Aki megtalálja a felső sorok gazdáját azt csókoltatom ;)

Az utóbbi napok nagyrésze azzal ment el, hogy a kedves előadóművészt így vagy úgy de kritizálja mindenki. Köztük természetesen én is, éppen ezzel a bejegyzéssel. A mai nap folyamán miközben egy jó kávét ittunk a kínos csendet sikerült megtörnünk egy még kínosabb beszélgetéssel.

A kiindulási pont, hogy most akkor szeretni kell az ilyen embereket, vagy nem. Nem sarkítanám le a szakállas nőkre a témát, inkább általánosságban fogalmaznék meg gondolatokat a társadalom által másnak vélt személyekről - legyen az homoszexuális, biszxuális, punk, rocker, popper, vagy épp rapper vagy tetovált, stb..

Szerintem a társadalom alapvetően kezd átesni a ló túloldalára, ezzel a nagy mindent elfogadással. Alapvetően semmi bajom a különc emberekkel, de ma már ha nem imádod a homoszexuálisokat, akkor büdös mocskos homofób vagy. Ha nem szereted a feketéket/sárgákat/barnákat akkor meg mocskos rohadt rasszista. 
Kicsit visszatérve az alapokhoz: a nagy elfogadás közbe észre sem vettük, hogy az origója az arányoknak elcsúszott és most már az is teljesen normális ha egy szakállas nő megkérdőjelezhető előadással megnyer egy nemzetközi tehetségkutatót. Persze nem lehet se jó se rosszat mondani, mert ha rosszat mondasz, akkor biztos azért mert egy mocskos homofób előítéletes köcsög vagy - pedig szegény Conchita csak egy jóravaló hétköznapi szakállas nő. Érzed Te is, hogy hol a baj..

A szakállas nő témakör több szempontból érdekes. A munkahelyen, a barátok előtt vagy épp a kocsmában azt mondod, hogy igen, persze, egy jó szakállas nő sose rossz, aztán mikor meg hazaérsz, akkor meg azt mondod az asszonynak, hogy "már megint valami degenerált nyerte meg ezt a cirkuszt".
Kettős mérce.

A további kérdések ott merülnek fel (Rocky barátom gondolatai), hogy mit érezhetnek a gyerekek, akik a tévé előtt ülnek és azt látjuk, hogy az anyukhoz hasonló megjelenéssel, de az apjuk szőrővél énekel egy nő? férfi?
Milyen világképe van így a gyereknek?! A mikulás hozza az ajándékot, de nagy füle is van és közbe tojásokat szarik.

Alapesetben nem kívánok elítélni semmilyen identitású embert, de ne mondjuk azt, hogy ez normális.

Másik alap kérdés, hogy ilyen megjelenések és "kompetenciák" - már ha a szakáll az - mellett mit tud felmutatni egy átlagos előadóművész?
A recept egyébként nem újdonság. Rúzsa Magdi a mezítlábas húzással akart nagyon egyedien művészi és letisztult lenni, ByeAlex meg a sapka-szakáll kombóval akart nagyon hipszteresen művészies lenni.

A lenti megoldás kiválló lehet azoknak, akik rendszeressen utaznak. A fogantyúba integrált kis mérleg pontosan mutatja, hogy mennyi is az annyi. Tegyük hozzá, hogy nem ez az elsődleges szempont, amikor az ember egy fasza nagy táskát akar venni - sokkal inkább, hogy mennyire strapabíró, milyen az elrendezése (extra tároló rekeszek) és mennyire cipelhető. Nem utolsó sorban meg persze az ár, ami nem mindegy. És az ilyen durva kiegészítők pedig rendszerint olcsón kerülnek be a széria táskákba. 

Azért menő. Még a tovább után is ;)

Nagyon félek, hogy Nolan után milyen színvonala lesz a filmnek, de azért még ér bizakodni :)

"Fuck, I want to have

her in ways no one

else has ever had

her or ever will

have her."