Szóval este nyolc óra volt már vasárnap, mikor mi még bent voltunk a városban és semmit nem tudtunk venni. A város egyébként nagyon hangulatos. Az utcák fele macskakővel van lerakva. Vagy nem is macskakő mert nem az a pici, hanem az a nagyobb fajta, az ami a káptalan dombon is van. Nem is láttunk egy emberen se tű sarkút.. Mindenki kondiicpőben jár amúgy. Tényleg. Mondjuk ez nem is kérdés azok után, hogy hegyet kell mászni..
Boltok nem nagyon vannak. Úgy értem, hogy arra számítottam, hogy egymás hegyén hátán lesznek a boltok és majd minden szart össze tudunk vásárolni, de nem.
Vannak ilyen kis butikok, amik jól néznek ki, de a funkionalitás az hiányzik. Inkább csak ilyen kirakat jelleggel vannak és maga a bolt az kb 5 négyzetméter. A ruhanemük elég drágák. Persze ki lehet fogni pár jó boltot is - Klau vett is pár cipőt - de a legtöbb helyen elég prága. Ha már cipő akkor úgy mondom, hogy a legolcsóbb az mondjuk 110 euró volt, amit láttam. Nálunk is van ennyiért cipő, de azért ez viszonylag drága már itthon.
Klau kifogott valmi akciós boltot, szal ő 10 és 25 euróért vett.

De már megint elkalandoztam, mert ez nem első nap volt, hanem késöbb. Mikor már körbejártuk a várost és megnéztük, hogy biztosan minden zárva e már, akkor haza indultunk.

Mikor hazaértünk, akkor találkoztam elöször a szobatársammal, Gustavval is. Elég fura volt, mert a halban derült ki este 10 kor hoyg ő a szobatársam. Ők még mentek valahova, mi meg mentünk fel a csajokkal pihizni, meg netezni, meg ilyenek. Feljöttek hozzám és ott beszélgettünk, közbe meg észrevttük, hogy megjött a finn srác is aki közben már el is tűnt. Ez igaziból azért volt porblémás, mert mikor én odaértem a szállodába, kb 6 körül, akkor a szimpla ágy már le volt foglalva egy bazi nagy bőröddel és két kabáttal. Ezért nekem csak a franciaágy maradt, ami nem is lett volna baj, ha nem 1db takaró van rajta. Elég gáz ha két fiú alszik együtt, úgy hoyg fingjuk sincs ki a másik, de hogy még egy takaró alatt, na az már viccesebb. Kolbászfesztivál..
Egyszer csak míg beszélgettünk a csajokkal bekopognak.. Na mondom wtf? ki lehet az. Mint a lakosztály egyik büzske tulajdonosa: vidáman nyitottam ajtót. Kiderült, hogy a finn srcá az a haverjaival és csak a cuccáért jött, mert ő is kínosnak találta ezért inkáb elköltözik a finn haverjaihoz. Így történt, hogy a nagy buzulás helyett kaptam egy bazinagy francia ágyat. A finnek közbe meg nagyot néztek, hogy már első nap 3 csajjal kezdek... "hümmm.. gúút!" :D

Késöbb aztán Gustav is megjött és aludni tértünk. Énmég elrohantam zuhanyozni, ők meg lefeküdt. Mikor kijötem már nyakig takaróban volt és mereven nézett. Lefeküdtünk és mindenki egy mozdulat nélkül elaludt, nehogy megzavarja a másikat egy fordulással, vagy valami. Elég beteg volt.

Reggel közös kelés. Gustav este még beállította a telóját - ezzel is volt 10 másodperc beszéd témánk. A reggelek általában így zajlottak, ezt a késöbbiekben nem is kívánom majd leírni, minden reggelnél. Kelés, összepakolás, ágyrendezés, felöltözés, fogmosás. Gustav rendszerint reggel fürdött - 2-3 naponta. Ezek után mind a ketten mentünk megnézni a saját bandánkat. Én mentem a 202-be Andi, Klau, Zsófihoz, ő meg ment a 108-ba (wááh!!!!) a svéd lányokhoz.
Ezek után mentünk  reggelizni.

A reggeli rendszerint 7:30 kor volt, de pár napon elöbbre kellett kérni 7 re, mert mentünk ide-oda a sulival kirándulni, és a busz korábban jött meg ilyenek.. Whatever.
A reggelik jók voltak alapjában véve, de nem úgy kell elképzelni, mint egy magyar reggelit. A zsemle az mint valami péksüti és fele akkora mint itthon. A 20 fő diáknak kibirtak rakni kb 10 szelet szalámit, szóval hús sincs túl sok. Én rendszerint valami péksütit ettem egy joghurttal vagy valami ilyesmi. Andi rendszerint nutellát evett a többiek meg mindig mást. Első reggel még kaptunk tejet meg kávét aztán rájöttek, hogy nekik ez nem biznisz ezért késöbb már nem adtak.

Reggeli után indultunk mindig a suliba. A vices csak az volt, hogy elötte nap még senki nem tudta, hogy hol van az iskola. Ez a kisebbik gond lett volna, ha mondjuk aznap reggel már tudjuk hogy hol van..
Így aztán mi 7:50 kor még nem tudtuk, hogy hol van az iskola, csak azt hogy 8:20 ra már ott is kéne lenni. Elöször még kétségbe voltunk esve, hogy mi is lesz most, de aztán mikor kiderült, hogy nem csak mi nem tudjuk, hanem kurvára senki nem tudja, akkor picit megnyugodtunk.
Innen fogom folytatni. A következő posztban már benne lesznek a képek is. Have fun addig. Délután jön a nap folytatása.

Végre hazaérkeztem. Igaziból nem végre, hanem sajnos. El tudnék még tölteni ott pár hetet asszem.
Elég hósszú lesz előre szólok, szóval készüljetek kb 20 perc olvasásra.

A dolog úgy indult, hogy kora reggel keltem vasárnap, mert hát nekem időben kint kell lennem ám a busznál, meg előtte megyünk szavazni is, mert azt kell, különben a mama elver a sodrófájával.
Lényeg a lényeg, hogy 6:00 ra volt megbeszélve a kelés itthon, mert hogy jöttek ki apuék is velem. Ebből persze az lett, hogy mindenki jobban izgult, mint én - én nem izgultam, ők meg igen.
Apu már 5:40 kor berontott a szobámban - már kabátban és cipőben - hogy keljek fel, mert el fogunk késni. Én persze tök nyugodtan még beszórtam a táskámba ezt-azt és lezuhanyoztam, fogatmostam, zenéthallgattam. Facebook, mail, stb..
Apuék meg persze mint pók a falon rohangáltak, hogy így el fogok késni, úgy el fogok késni, miért nem megyek már szendvicset csinálni, stb..
Mire kiértem a konyhába, már szinte kész voltak a szendvicsek és előre le voltak vágva a folpack lapok, hogy be tudjam csomagolni a szenyáimat.
Elindultunk szavazni. A szavazás nem volt egy nagy durranás.. Kaptam emléklapot, meg ilyenek. Kezet is fogtak és gratuláltak, mintha legalább a lottót nyertem volna meg.. - pedig ha tudnák, hogy nem is.
A sörpártra szavaztam
Csak vicceltem.
Útnakindultunk, és be is értünk a suliba, persze 45 perccel elöbb mint kellett volna.. Már 7:55 kor ott áltunk az ajtóban, persze még sehol senki. Anyu még szöszmötölt és igen kínos volt neki, mikor apu megkérdezte tőle, hogy "te adtál pénzt a Daninak?", mert ugye a válasz nem volt. Oda se neki, kaptam körömreszelőt tőle, amit a táskájában talált, és egy macit. Nagyszerű!
Hamarosan megjött mindenki, végre elindultunk.
Ahogy kiértünk a suliudvarból, mindenkinek az volt az első mondata, hogy végre egy hét nyugi - szülők nélkül és suli nélkül.
Az út elég monoton volt. Elsőre még csak csak lekötöttek a szélturbinák ausztriában, de aztán hamarosan a telefonom még jobban kezdett érdekelni, mert kurvára nem tudtam használni semmire. Történt ugyanis, hogy nekem aktiválnom kellett volna a "roaming" funkciót, amivel külföldön is tudok telefonálni, meg ilyenek. Mivel én ezt nem tettem meg - mint nem túl rutinos utazó - ezért egész héten se telefonálni, se sms-t küldeni nem tudtam senkinek.
Az úton elég jól elvoltunk. Vihorásztunk - a lányok, mert én komoly vagyok ugyebár - ettünk, és néha még aludni is tudtunk, ha csak Andi meg nem jegyezte a legjobb álmunk közepén, hogy: "OTT EGY FIAT 500-AS!!!"
Persze mindenki kurvára örült a fiatoknak, mivel csak az úton legalább 10 jött szembe, szóval óránként felébredtünk, és 30 perc ébrenlét után megint tudtunk 30 perceket aludni.
Velencénél még kurva jó idő volt. Sőt. 25 fok, enyhe szellő, ahogy kell. Aztán persze ahogy beértünk Fanoba, minden elkomorult és kurva nagy felhők lettek. Picit még szemerkélt is. Nabazmeg! Megjöttünk!
Rögtön lepakoltunk és megszereztem magamnak egy franciaágyat. Ez hosszú, majd mesélek annak, aki szeretné.. Viszont már rögtön a recepción baj volt, mert mint ugye az elején úgy volt lefixáva hogy a Kömi megy, ezér a recepciós nő is egy Kőmüves  Dávid feliratú személyit várt tőlem. Aztán PZS elsimította a dolgokat, szóval nem volt gáz.
A csajok persze rögtön menni akartak a városba nézelődni. Az első dolog amit észrevettünk, az az volt, hogy kurvára sehol nincsenek járdák. Ahol meg van, ott meg a kocsik állnak rajta. Ja és hogy tiszta minden. Szóval a cigicsikk mint olyan, az komoly büntudatkeltő, ha el kell dobni.
A városban kóvájogtunk egy darabig és a lányok nem értették, hogy mi az hogy nincs nyitva egy bolt se..? Hamar rájöttünk: kibaszottul vasárnap este nyolc óra van!
Asszem innen folytatom majd holnap, mert már most zsibbadnak az ujjaim. Megyek még jedlikbe 24h focira. De holnap még jövök és mesélek tovább.