Reggeli a mekiben
2010.04.10. 11:24
Nem most volt, amikor utoljára a mekiben ettem. Tegnap este még megbeszéltük Julcsival hogy találkozunk reggel. Igaziból az is vicces volt, mert eleinte úgy tűnt, hogy nem sikerül összehozni, mert ő is megy ide, oda, én meg még rendezkedek meg Nikizek délután. Végülis az lett a vége a dolognak, hogy reggel találkozunk. 7 kor keltem, mert 8:30 volt megbeszélve a találkozó. Mondjuk ez nem feltétlen logikus, de amúgy is elöbb keltem mint ahogy az órát beállítottam. Megnéztem még a maileket, meg blogok, meg facebook, szóval a teljes reggeli kocka repetoár megvolt. Lezuhanyoztam meg ilyenek aztán elindultam.
Anyu két napja egész kedves velem. Gondolom ez most ilyen végső pillanat, hogy elveszti a fiát, mert kimegy külföldre. Ezt Juditnál is eljátszotta annó, de nem tartott túl sokáig. Mindenesetre msot egész család formánk van. Ettől függetlenül ez nem menti fel a sok faszsága alól amit egyébként csinál.
Nade! Nem erről akartam írni, vagyis csak azért akartam, mert indulás elött még reggelit akart nekem csinálni, meg teát főzött meg ilynek. De nem volt rá időm, kaptam a kabátomat és száguldottam is. Notice of eviction be a fülbe és go!
Szkutnál találkoztunk és mentünk a mekibe mert hogy ott van mekreggeli. Megmondom őszintén, hogy a mekiben csak sajtburi és bigmac párti vagyok, a mekreggelit elég szarnak tartom. Főleg azért mert ugyan azt amit itthon megcsinálsz 300 forintból, ott eladják neked 820 ért - ennyit fizettem egy fasza szendvicsért, 2dl narancsléért, és egy kis krupliért.
Megdöbbentő módon nagyon jól laktam vele. Ott ültünk vagy fél órát, mert Julcsi is telejsen oda volt meg vissza, annyira tele volt.
Néha volt pár kínos, vagy nem kínos csend, mikor mindketten inkább az emésztésünkre koncentráltunk, mint egymásra. Közbe menő magyar klippeket néztünk és fikáztunk őket hogy Kefír milyen szar.
Miután kilyokasztottunk a poharak fenekét a szívószállal és már nem tudtunk mit csinálni, beemntünk a könyvesboltba, mert közbe az is kinyitott. Miley Cirus nagyszerű életéről olvastunk tini könyveket, illetve semmitmondó idézeteket olvastunk.
Hirtelen felindulásból útra keltünk, vagy inkább azért mert Julcsinak 10 re órára kellett mennie. Útközben vettünk buborékfújót, amivel jól telefújtuk a Baross utat. Némelyik ember szinte menekült előle, mintha valami savas cucc lenne legalább. Vicces volt. - csak vicceltem.
Hazafelé ismét notice of eiction. Mindjárt ki is rakom. Dután/este szerintem még jövök majd elköszönni, meg ilyesmi.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.