Ma végre úgy éreztem, hogy megint itthon vagyok és megint minden visszatért a régi kerékvágásba. Hazajöttem, senki sincs itthon, hangoszene, magamnak csinálom a  kaját. Normál emberek most hülyének néznek, hogy mit akarok itt annak örülök hogy egyedül vagyok, és még annak is örülök, hogy magamnak kell kaját cisnálnom, de mivel április óta eddig 2 olyan órám volt, mikor tényleg egyedül voltam itthon, ezért már nagyon hiányom volt.
Most nem arról van szó hogy olyan dolgokat szeretnék csinálni (nem, nem a faszverésre gondolok, még mielött Balage vagy Kömi felhozná) amit egyébként nem tehetek meg, de hangos zenét szivesen hallgatnék, és jo lenne néha kicsit kitombolni a hülyeségeket magamból, amiket nap közben magamra veszek.
Szóval most végre joléreztem magam itthon is, úgy rendesen és hirtelen felindulásból összesöpörtem a leveleket, voltam postán is, gondoltam jó gyerek leszek és meghálálom, hogy egyedülhagytak picit, de ebből se lett semmi.
Hazajött apu, ujságolom hogy mi van, semmi. Még csak az se h "látom összesöpörtél", vagy h "köszi hogy összesöpörtél" vagy hogy "mú" vagy semmi. És igen, kurvaszarul esett, hogy 1 órát hajkurásztam a szélben a leveleket, különzsákba gyűjtöttem a tobozt, meg a levelet, és még a gereblyét is elraktam a helyére (pedig hajlamos vagyok elfelejteni) de most nem felejtettem el, és semmi.
Aztán átküldtek boltba. Ezen nem akadok fent, én vagyok a legkisebb, megyek. Visszajövök, "vidd le a szemetet" (kicsit erőteljes hangnemben, amit nem szoktam meg aputól) erre mondom hogy de tele a kuka, mert beleraktam a kertihulladékot (ő mondta h rakjam bele) és már nem fér bele, mert a második zsák fele már így is kilóg. DE  CSAK VIDD LE, MERT EZ IS TELE VAN! (nulla logika, nincs összefüggés a között, hogy akkor ezt minek vigyem még le) Miért kiabálsz? gondolom magamban, de nem veszem fel. Leviszem, mindent megteszek hogy beleférjen (de nem fér bele, nem érted hogy már beletettem a másik két kurva zacskót???!!!)
Feljövök, kérdés felém: "Minek tetted bele, ha nem fér bele..?" Na itt burult el az agyam. Mélylevegő, ajtó becsuk, szoba. Most jól vagyok.
Nem szenvedni akarok, de most mond meg Balage, erre most mit mondjak..?
Viszont van krémtúró, meg icetea.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.