-Beérek a kórházba, tb kártya, személyi ahogy kell, mondják üljek le nyugodtan, mondom elnézést, de konkrétan leszakad a vesém adjanak már valamit. Majd jön a doki addig kussoljak.. fasza... jött is a doki 1 óra múlva, kérdezi hogy akkor mit kell műteni? Mondom mit tudom én, remélem semmit, azt mondja mutassam a röntgent!
Mi a fasz? Hát nincs röntgen, mégis akkor mi alapján műt meg?
Talán nem kéne műteni - próbálkoztam újból-
-Olyan nincs, itt műtünk, másképp miért jött ide?
-Mert beszarok a fájdalomtól, meg a mentő is idehozott.. Miért? Honnan a redvásból tudjam? Csörögjön rá CB-n vagy basszon utána palackpostát, de adjon már valamit mert tényleg kurvára fáj!
-Nővérke, keverjen egy koktélt az Úrnak!

Enyhén leszedálva hazaértem, az ajtón belépve apám kontúrja bontakozott ki a mindent beterítő, ukrán cigifüst mögül. – Na, milyen volt? –kérdezi? Mire válaszolhatnék, egy koncert hangfalat megszégyenítő hangerővel megcsörrent a telefonja. Nem tudom, hogy a faternak minek tella, mert olyan hangerővel kommunikál, hogy az üvegszálas telefonkábeleket is nyugodtan felszedhetnénk az óceánok alól, áthallatszana az új világba is az öreg anélkül is.

Van egy tévé, laza 35 millerért, geci akkor mint egy pingpong asztal. Ha egy ilyet veszel, kikötheted a fűtést, mert 1. a továbbiakban nem lesz rá pénzed, 2. 5 perc alatt egy igloból is trópust csinál, olyan baszott a sugárzása. 10 centiről megfő a tea.
Rábambultam, majd úgy döntöttem, talán egy kicsit kisebbet vennék.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.