Érdekesen érzem magam... Ha nem néznék az órámra nem mondanám meg hogy már 22:37 van.. Inkább olyan érzésem van hogy egy téli dután kb 5-6 körül. Abszolút nem vagyok fáradt, és csak lassú zenét hallgatok. A másnaposság enyhe szellőként libbent át az éjszakán, és még csak megse éreztem a szelét. A tipegő talpak nagy morja elmaradt, de halas képek tűntek fel a horizonton.
Almás füst szál alá, mely belepi az egész konyhát, és közben a halovány üvegek csörömpölése emészti a pillanat varázsát. Az indiai lányok is elmaradnak, és én sem érzem jól magam, mert akire vágytam csak pillanatra jött el, és el is hagyott, majd a múlt már befort sebeit újra felszakítja a pillanat heve. És mikor észbekapok már újabbakat éget a bőrömbe. Pirkadatra új kihívás elé nézek, de az alkohol illumináltsága felejti helyettem is a gondjaimat. Nincs megoldás. Beletörődés.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.