A székemben ülök és hamarosan Yummie új mixtapje zakatola fülemben. A fák levelei zakatolnak, és nincs mit tennem. Néha felnézek barátokat várva blogra/iwiwre, de kósa üzeneteken kívül semmi.
Vidámságom szidalmazásba csap át, és ideges vagyok magamra.  A linket átjavítom, remélve hogy más nem fedezi fel a külömbséget, de valahoyg nem lesz jobb kedvem.
Ma mindenki engem csesztet az hülyeségeivel, és már a fülemen csorog ki a fekete baj bűvös beszélnivalója.
A padlóra néze és az ajándékok albatrosz alakú alakját alélván szemlélem, de már az alliteráció sem az igazi.. :S
Megyek és puha párnák közé vetem magam, remélve hogy az este talán világosabb lesz mint a nappal...
Álmomból is üdvözlöm a Ballonok Barna Királynőjét, remélve hogy fordítok az álláson, remélve hogy talán átlát a sok emberen, és elsiklik mellettem hogy mást találjon..
Álnév már mitsem számít, ha kiderül ki ő..
Tán komor búbánat völgyének őrizője?
Tán vidám gyerköcők segítője?
Vagy tán csak ő az, kinek csizmája piros..?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.