Ikrény (mekkora nick ötlet: iKrény :D :D :D ) feldobta h picit figyeljünk a környezetünkre és ebből adódóan, mi bloggerek si szeretnénk felhívni a figyelmet erre.
További érdeeks infók/update a tovább után.

Ma élég xarul indlt a napom. Regel koránkelés, és már a köcsököm csücskére se kívántam ezt a xart..
Elindulok, na akkor sapka.. hát természetesen egyik se illik a szereléshez, segáz, toszójozsi sapkát mégse veszek..
Elindulok spaka nélkül, mert végülis jó idő volt (10fok) útközben macskák hegye fordult meg a fejemben..
Odaérek suliba, 1 óra ngol, semmit nem készültem, de már a tanár se parázik h ha nem készülünk.. Ha nincs házid? segáz, meogoldjuk együtt..
Tövetkező óra magyar, írunk.. 
Mindeki mondta h a versekből msot nem írunk.. hát a nagy lófxt nem.. Andi mondta h nem írunk belőle, sé nekme is úgy rémlik  mintha azt mondta volna, de hát nála ki tudja..??? Szóval mindnekinek elég tré lett. Én mondjuk szinte tudtam mindent, szal sztem a 3 as tuti, de iinkább 4 es (ha tudtam mindent, akkor hogy lehetne 5 ös..?)
Utánna nyelvtan, nyelvtancucc nélkül.. :D
Jön a tesi, amin számonkérés, de no para, menni fog.. hát a qva anyját nem 4-est adott..? Bassza meg..
Fizika..
Mókás volt..
De menjünk bele..
Jogunk volt megint, mert dagadtgecinemtanítokközgáztelmentebédelnivagynemtommiarák.
Nem tom hogy így mikro fogunk ebcl-t tenni..??? (én mondjuk nem, de a többiek..?)
Mára ennyi, majd este még írok.. :D 

Felállok a székemből, és egy üres szoba felé haladok, ahol még a színek is kifakultak, bár titkon azt remélem, hoyg mire belépek változás szele fúj majd be mellettem, de a kemény és csípős igazság megint mást hoz.
A szöba üres és szinte érzem az ablakokokn kívül fújó szél csípős örvényeit...
Leülök a székre ami mintha vonzana, de igaziból semmi nem köt hozzá, de mégis leülök.
Mire feleszmélnék a tincsek már hullanak, és az apró szercenésekből azt hinném hogy olló műve, de se kéz se olló..
A sötétségnek vége, és ismét világos színfoltok kerülnek elő.
A bongyor tincsek már nem kunkorodnak.
Kilépeka  szobából, és még mielöt egy másikba lépnék már bent is vagyok. Nem tudom mire vélni a dolgot. Bordákról faggatnak, hogy mi lesz, hogy lesz, de az igazság az én fejemben is mélyre bújt, és talán nem is kerül elő. A sok kérdés megingat, aztán megijeszt, és már csak arra tudok gondolni hova tűnt a kiút,  de az ajtó egyre kisebb és nem érem utol.
Végleg kérdések között rekedek, aztán hirtelen felébredek, és azon az üres széken találom magam ahonnan indultam...