tumblr_n53u2jx3jg1qj5oxwo1_1280_1400001202.jpg_1280x890

2013 08 17

2013.08.17. 22:41

Mostanában már csak félévente írok ide a blogra, de talán jobb is ez így. Oda ért vissza a dolog, ahol elkezdődött.
Lementem  boltba tejért szintű bejegyzések, sose kell több. A munka megy. Lehet dolgozni, ha akarsz, ha nem. Hiányzik a blog. Sokszor elküldeném a világot a halál faszára. Azt hiszem ez a legnagyobb baj, hogy már a véleménynyilvánítás is smafu, és inkább kussolok. Az viszont tény, hogy soha nem lesz annyi időm, mint korábban volt a blogolásra. Jó? Nem jó? Szar. 

Azt hiszem végleg leszámoltam a régi életemmel. Mostanság nincs időm semmire. Ha elég tökös lennék, azt mondanám, hogy a faszom az egészbe, és megbaszhatja mindenki. De nem vagyok. Mennyivel jobb lenne napi 8 óra munka, nulla felelősség, csak megcsinálom, amit kell, aztán go haza. Nem megy. Nincs. Nem lehet.

Dizájn? Film? Kritika? Bymyself? Semmi. Ennyi maradt. Ha már a bymyselfből se maradt semmi az már jel. Itt tartunk. Cigi, sör. Smoke flyawa' 

Sziasztok.

?

2013.03.01. 10:39

Na aztán mi a fasz van veletek?
Nekem közbe van új munkahelyem. Talán meg is becsülnek egy kicsit, szóval nincs okom panaszra. A sors fintora, vagy talán nem is fintornak mondanám, hanem érdekességnek, hogy végül azért csak azt csinálom, amit szeretek.
Online szerkesztő lettem egy cégnél, és megvallom őszintén, szeretem csinálni. Azt hiszem ez nem meglepő ennyi év blogolás után. Mellékállásban pedig grafikusként is csinálok ezt-azt. 
Hát mi kell ennél több?
Semmi! Már megint igazam van. 9! Szóljatok rám, hogy többet nem idézhetek innen.

Nagyon hosszú idő után úgy érzem, hogy valahova tart az életem. Egyetemre nem mentem. Így alakult, de azt hiszem, hogy talán nem is az kell a boldoguláshoz. 
A saját életem ura vagyok. Én teremtem meg, ami magamnak kell, én fizetem a számláimat, a telefonomat, a szükségleteimet. Néha beülök valahova egy kávéra, mert megtehetem, vagy épp elszívok hozzá egy jó cigarettát. Mert igen, még mindig dohányzom. 

Anyámmal élek, macskát tartok. Gyakorlatilag ő él velem, és ezt ő is tudja. Most aztán jól megmagyaráztam, hogy sokkal menőbb vagyok. "ha    -    ha"

Van egy barátnőm - továbbra is. Már több mint három és fél éve együtt vagyunk és gyakorlatilag együtt élünk. Bár az élettárs szótól még félünk kicsit. (nagyon)

Ennyi. Ti hogy vagytok?

A történet nem most kezdődött, hanem mikor még egészen kicsi voltam. Az esti program mindig az volt, hogy a család a vacsora mellé bekapcsolta a jó öreg TV-t, majd miután lement a híradó, és a barátok közt, lehetett nézni az éppen aktuális esti mozit. 
Persze azok a filmek mindig jók voltak, és nem kellett este 10-ig várni rájuk. Az esti mozi mindig nyolc nulla nullakor kezdődött és legkésőbb 10-re véget ért.

Pár év után vége lett az idilli esti tévézéseknek, mivel a család gyerek tagjai felnőttek és persze az iskolai szerelmi élet, meg a számítógép, meg a saját tévé mindig sokkal érdekesebb volt, mint a családdal együtt vacsizni és elmesélni hogy "na mi volt a suliban?".
Ezt persze azt követte, hogy a saját szobába egy idő után saját tévé került. Itt még nem is lett volna semmi gond. Aztán a gyerek teljesen számítógép függő lesz, és már kurvára nem érdekli a barátok közt, meg a Bud Spencer filmek 82. ismétlése sem. 

Így alakult aztán, hogy a csapnivaló műsor hatására, no meg persze az MSN és társai is közrejátszottak, már nem kellett TV a szobába. Inkább lettek halak egy karcsú kis akváriumban, mert az sokkal menőbb, mint a régi lepukkant  képcsöves TV.

Történt aztán, hogy pár hete megint lett egy TV a szobában, mert ugye ahogy benő az ember feje lágya, törekszik, meg spórol, meg ilyenek. Ami régen fontos volt - pl.: blog - az ma már cseppet sem az. Az utóbbi időben egyre több ilyet veszek észre. Van, aminek örülök, van, aminek kevésbé
Viszont most hogy van megint TV, reméltem, hogy valahol majd kicsit olyan lesz a dolog, mint volt annak idején. Hogy majd a kis család leül elé, nézi, lesz közös vacsi meg ilyenek. Persze ilyen nincs, de nem is ez a lényeg - de, ez a lényeg, de nem ezért írok.

A mai TV műsor egyszerűen nevetségesen silány. Mivel most már van okos app, az okos telefonra, próbálom követni, hogy mit lehet nézni, ha az ember épp nem csinálna semmit értelmeset, vagy épp munka mellé kéne valami alaphang, de egyszerűen BAZDMEG nincs semmi. 
És nem azért, mert 3 csatornánk van. Extra csomagban vagyunk vagy mi. 5 felnőtt csatorna van, azért az már csak jelent valamit. Régen csak 1 volt, az is csak este 11 után. Csak hogy értsétek a lényeget.

Hála istennek a két vezető csatorna is észrevette, hogy nem tudják eldönteni, kinél megy éppen a szarabb műsor, ezért csináltak maguknak még két saját csatornát. Egyébként van több csatornájuk is, de ez mellékes.
A lényeg, hogy az eddigi 2 fő csatorna helyett, most már négyen lehet önteni a szart kifelé. 
A legszebb az egészben, hogy gyakorlatilag csak egyetlen csatorna van, amit lehet huzamosabb ideig nézni, az pedig a Discovery. Na most ezt se lehet. Mert 1 óra alatt pont négyszer hallom, hogy fél óra múlva mi fog kezdődni így más kívülről tudom az Ausztrál kamionosok szlogenjét, illetve, hogy minden nap Licitvadászok megy. Azt persze nem is várja el senki, hogy egyetlen csatorna legyen, ami átlagba jóba rántja az összes többi műsort.

Pár nap tévézés után kezdek levonni következtetéseket. Mivel nincs annyi film a világon, amivel ennyi csatornát változatosan ki lehetne tölteni, ezért persze tesznek be "jobb féle" sorozatokat is, amik végleg csak arra valók, hogy butítsák a társadalmat. Nem kívánok megnevezni egyet sem, de szerintem nem is kell. Aki csak néha is néz tévét és nem a facebook előtt nőtt fel teljesen az pontosan tudja, hogy ezek a műsorok nem életszagúak. Ezzel persze nincs is gond, mivel a "mi időnkben" ezzel is pontosan tisztában volt mindenki. Ma viszont annyira lent van az emberek értelmi színvonala, hogy gyakorlatilag bármit elhisznek, ami a TV-ben megy. 
Esküszöm ha lenne pár faszán megcsinált, meg eléggé facebook promotált akció arról, hogy "Hitler COOL!" tuti menne az is. 

A végszó természetesen az, hogy a tévé butít. Mi is lenne más. Kár is ebbe belegondolni továbbit, hogy politika, meg LMP, meg Jobbik. Itt szimplán arról van szó, hogy az embereknek már a szar is elég kielégítő szórakozás. Ez persze mind igaz a mozira, a zenére és otthon, a TV előtt a tévéfilmekre is.

Remélem Ti nem néztek sok tévét. Vagy ha igen, akkor tudjátok, hogy miért. És hogy miért nem kéne.

Ps.: megjegyzem, most kezdődik a csontdaráló, szóval mennem kell.

Way down ride the metal

2011.12.08. 23:30

 Amikor elkezdtem játszani még általánosban a San Andreassal akkora megdöbbenést okozott, hogy sokkal nagyobb a játéktér, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. A Vice City is a maga nemében egyedülálló volt - és a mai napig az - de a terek szintjén az SA sokkal nagyobbat dobbantott.

Hülyén fog hangzani, de azért imádtam a játékot, mert lehetett benne kirándulni. Imádtam az az érzést, hogy egy motoron ülök és az erdős vidékeken hajtom a gépet, csak át a falvakon. Csodálatos volt, még ha csak a gép előtt ültem is. A KDST szólt, csak hogy meg legyen a hangulat is.

Azt hiszem azért vetemedtem erre, mert nekem soha nem volt motorom. Valószínűleg mostanában nem is nagyon lesz. Az álmai között elég előkelő helyen szerepel. Csak felülni rá és mindenféle kötelezettség nélkül menni vele, amerre csak akarok. 
A bringázást is ezért szeretem. Persze hülyén hangzik, hogy a kis bicajomon kimegyek - motor mellett - de fantasztikus élmény az, amikor az ember a naplementében teker és közben csak a zene szól a fülébe. Amikor pedig elfárad, akkor megáll a vízparton és mélyet szív a papírdobozból kipöccintett cigarettába. 

Felejthetetlen érzés. 

Valahogy úgy képzelem a dolgot, mint ahogy a lányok itt longboardoznak. Kell.

Back to basics

2011.11.15. 23:02

 Az elmúlt időszakban azt hiszem a blog sikeresen visszatért a menő tiniblogok sorába. Aki életében valaha blogolt az biztosan úgy kezdte, hogy valami haverja berántotta  rendszerbe és azóta se tud tőle szabadulni. Ez nálam is pontosan így volt. Az egyik haverom volt a nagy blogos és persze ki vagyok én, ha pont nekem nem lesz blogom. 
Szeretném jelezni, hogy ez még akkor volt, mikor még a honlap is csak mutatóban volt, nem hogy még blog. Akkor még nem volt ez menő kérem. Inkább olyan extravagáns felvágós dolognak tűnt, amit senki nem értett. Senki nem értette, hogy mi francnak egy online napló. Ez olyan mintha az mondanád kalóriamentes körömpörkölt. Miért adná ki a világnak valaki a legbensőbb gondolatait, ha azt tarthatja egy fiók alján is?

Lényeg a lényeg, hogy nekem lett blogom és a haverommal együtt napi szinten írtuk, hogy mi történik velünk. Általában csak pár naponta született bejegyzés, akkor is valami olyan színvonallal megáldva, amitől az olvasók fele a haját tépné. Pl. ma lementem boltba tejért. Ez valós. Volt ilyen cím. Akkor persze mindez még nem volt gáz, meg nem volt felesleges. Meg voltunk győződve, hogy ez majd a világ javulásához vezethet (lófaszt!).

Persze a napi látogatottságunk kb. az volt, hogy az osztályból még 3 ember olvasta rajtunk kívül. Abból 1 barátunk volt, 2 meg azért olvasta, hogy a hülye gyerek már megint mit csinált. Poén volt.

Na most pont ezen a szinten vagyunk. Valahol megnyugtató, hogy kezd megint egy normális blog formája lenni a dolognak. Nem akarom magam ismételni, de nagy munkát igényel egy naponta frissülő érdekes blogot fenntartani. Ezért már nem is teszem. 
Az viszont tény, hogy néha jó feljönni ide és megosztani régi emlékeket a még megmaradt olvasókkal. 

Fura dolog, mert azt hinné az ember, hogy sokkal jobb képeket meg videókat kitenni, de azt kell mondjam, hogy nagyon sokat dob az ember hangulatán, ha megoszthat ilyen dolgokat is. Az más kérdés, hogy ha az olvasó meglátja, hogy ez a fasz már megint magáról írt másfél oldalt, akkor azzal a lendülettel kattint vissza facebookra.

Emlékszem, mikor még feltörekvő blogger voltam, akkor a nagy példaképek human és balinto voltak. Azok a csoda mixtapek és wavek... Aztán ahogy balinto szépen lassan kiesett a blog gépezetből mindig azt kérdezgettem magamtól, hogy vajon miért nem ír? vajon miért hagyta abba? miért nincs új wave? 
Mostanra tudom a választ. Megunta, és sok volt a más dolog, ami jobban lekötötte.

Azt hiszem az én blogos hanyatlásom több dolognak is betudható. Akár Nikinek, akár az iskolának, vagy csak annak, hogy túlhajtottam a gépet és most már nem vagyok hajlandó annyi idő áldozni erre, mint korábban. Van más feladatom is. Pedig jó lenne. Tényleg jó lenne. Néha hiányzik is. Most, ahogy látjátok.

Megyek zenélni. Viszlát megint két hét múlva.

János

2011.11.14. 13:49

 A múlt hét elég húzós volt, mert annyi meló szakadt a nyakamba hirtelen, hogy nem is nagyon tudtam, hogy miként fogok elkészülni.
Végre kész. Pont.

Nem tudom, hogy mennyit írtam eddig Jánosról, a lényeg, hogy ha eddig nem írtam volna, akkor most mondom, hogy János a macskám és kurva jó fej. Mint a gazdája. Mindamellett rossz is. 
Gondolkoztam azon, hogy Alfiehoz hasonló módon majd írok róla blogot, de az már nem lenne izgi, na meg ugye mivel a jelenlegi blogjaimra sincs időm mostanság ezért ez már alapból halva született ötlet. 

János amúgy nagyon helyes. Csupa fekete az egész macska és amellett hogy kurva jó fej, még kurva rossz is. Igaziból szinten minden jelzője mellé oda lehet illeszteni ezt a szót. 
Természetesen egész nap program van vele. Megy a parti.

Először persze el sem tudtam volna képzelni, hogy én macskát tartsak a lakásban, de mivel először szoktatni kellett hozzánk addig a konyhában leledzett. A terv persze az volt, hogy majd miután megszokott minket megy ki az udvarra, mivel a macska az kinti állat, és nem lakik lakásban. 
Persze közbe hideg is lett, meg hát úgy megszerettük, hogy nem volt szívünk kirakni a hidegbe
Szóval jelenleg a macska bent van és ott rosszalkodik. Amúgy egész kulturált, nem szarik be, nem hord szét mindent. Mondjuk a telefon kábel kifejezetten a kedvencei közé tartozik. 

Este is nagyon nyugis. Egy darabig megy, jön, mászik, kúszik, támad, de ahogy látja, hogy már fekvés idő van, akkor elnyugszik és lekucorodik mellém és elkezd zörögni. (Persze néha este partizni támad kedve, de csak ritkán :))

Szerző: weinie4

1 komment

Címkék: macska bymyself

Gondolta a tudatlan kis diák, mikor megcsinálta az érettségit, hogy majd jó helyen lesz még itt a középiskolában, mert hát hatodéven (nyelvi előkészítő miatt, már a 6.) biztosan nem lesz semmi dolga. 
Ehhez képest úgy tűnik, hogy még ez az évünk lesz a legbutább, mind közül és ennek tetejébe még  a pontrendszert is megváltoztatták, ami alapján jelentkezhetnék egyetemre. 

Aki esetleg még nem értesült volna róla, annak most mondom, hogy eddig ha tantárgyakat vittél, akkor 5-nek bármit beszámíthattál, most viszont csak természettudományos tárgyat (fizika, kémia, föci, bio). Megmondom őszintén, hogy amikor megláttam, kicsit befostam, mert utoljára 5 éve találkoztam ezekkel a tárgyakkal, és abban sem voltam biztos, hogy milyen jegyekkel zártam a tanulmányaim. Hála istennek jól zártam, mert már akkor is ilyen rendkívül tehetséges voltam, hogy nulla tanulással képes voltam jeles lenni.

Mindezek ellenére azért elég nagy szopatásnak tartom ezt az egyik napról a másikra bevezetjük dolgot. Nekem most ugyan pont jó, mert nekem jók a jegyeim, de sokan nem készültek erre, mint ahogy én/mi se, és csak abban bízhattunk, hogy négy éve jól sikerült. 
Tulajdonképpen már 4-5 évvel ezelőt tudnunk kellett volna, hogy akkor a négy tárgyból egy majd be fog számítani - vagy kettő. Mondjuk mentségükre legyen mondva, hogy 4 tárgyból csak van 2 ami ötös lett, akár csak egy-egy éven. És ha mégsem, akkor az érettségivel még mindig lehet rajta javítani.  

Pozitívum viszont, hogy az emelt érettségi jobban számít, mint eddig. Ez mondjuk azért bosszantó, mert azt is illene rakni, de akkor a 3 szakma mellé még angol, matek és még valami érettségit idén is kéne nyomatni. Ezt neked lazítás..

Az utóbbi időben leszoktam RSS-ről, ami azért a blogon is masszívan érződik, helyette viszont hírfüggő lettem. A napom rendszerint azzal indul, hogy felmegyek Indexre és az este eseményeit igyekszem behozni. Ezt követi az Origo, majd pedig a Kisalföld online.

Az Indexről el lehet mondani, hogy abszolút naprakész mindenféle témában, nyilván azért mert hatalmas szerkesztői gárda áll az egész mögött.
Az Origoról már kevésbé mondható el ugyan ez. Egyre inkább azt veszem észre, hogy a tartalom nagyrésze késik - az Indexhez képest - tehát mint egy kopi péjszt módon átvándorol oda is az információ. Természetesen vannak saját cikkek is, de a elég sok olyan van, ami mondjuk fél óra késéssel megjelenik ott is.
A Kisalföld online ilyen szempontból egyedinek számít, mivel az ottani cikkek többsége konkrétan az indexre hivatkozik: "írja az Index hírportál". Ez mondjuk nem meglepő, mert a Kisalföld sokszor gyakorlatilag képes kész cikkeket átemelni az újságba is - gyakran forrás nélkül is.

Az alapvető ok, amiért nekiálltam írni róla, az az, hogy nem értem, hogy az emebrek miért szeretnek Origot olvasni. Rengeteg ismerősöm van aki, akinek reggel első dolga felkelni és megnézni az Origot. Nem értem.
Most hogy ezt a sort leírtam, hogy teljesen felesleges erről vitatkoznom magammal, vagy akár mással is, mivel ez pontosan ugyan az a vita, mint amikor megkérdezik az emebrt, hogy te miért használsz ilyen, vagy olyan böngészőt.

A válaszolók rendszerint első vérig védik az igazukat, hogy már pedig a fox azért jobb, mert a chrome szarabb és az opera a legjobb, de azt mégse használja senki. Az IE se akarom kihagyni: rendszerint azok használják, akik még életükben nem telepítettek egy flash playert se a gépre egyedül, és mivel a tudatlanság áldásos, meg vannak győződve róla, hogy az operációs rendszerük mellé alapból a legjobban és legegyszerűbben használható böngészőt kapták.

Azt hiszem az én totális ellenségem az, aki Internet Explorerben Origot olvas. Reszkessetek bitangok! Hrrrr!

Az év első napja

2011.09.01. 19:54

Sokak szemében ez a nap inkább fontos, mint a januári. Már főleg azért is, mert itt még csak részeg sem lehet(ne) az ember, de párnak azért csak sikerült összehozni már első napra.

Ilyenkor persze mindig nagy a kavarodás, ilyenkor derül ki, hogy 41 fő nem fér el egy 20 fős nyelvi terembe és hogy a matektanár nem is az, akit mi akartunk - és ráadásul nem is az, akit ők akartak, de az órarend már kész, nincs mit tenni.
Ezekkel persze nincs is gond, vagyis nem kéne, hogy legyen. Mit számít az, hogy most utolsó éven, amikor amúgy se fog senki bejárni semmire, akkor milyen tanár lesz a matektanár? Jóformán 2 évente cseréljük, akkor meg nem oly mindegy? Hát nem!

Mindenki köti az ebet a karóhoz és állítja, hogy neki van igaza. Van olyan is, aki egész nyáron nem basztathatott senkit, ezért már első nap kipécézi magának a 3 új osztálytársat. Szegény lány még azt se tudja miért jött a mi sulinkba, de már most utál ide járni. No de ez is mit érdekel engem, hiszen én is sokkal menőbb vagyok nála, mert hát én is már 6. éve járok egy suliba.

Természetesen ilyenkor derül ki az is, hogy nyáron mindenki sokkal részegebb volt a másiknál, és még kétszer annyira fetrengett az árokban volton/soundon/szigeten mint bárki más eddig a világtörténelemben. És idén nem 1 doboz sört loptak el, hanem két tálcát/ öt tálcát stb.

Ilyenkor aztán szégyenli magát az  ember, hogy mi idén se mentünk sehova, főleg mert nem volt pénz minden fesztiválra elmenni, meg mert nem is érdekelt az egész fesztivál kult szar.
Újra itt az iskola és 180 napra megint mi leszünk az okosabbak.